A CATL-nek nyújtandó adókedvezményről, illetve támogatásról világos európai uniós és magyar jogszabályok rendelkeznek. Ezek alapján a munkahelyteremtési támogatás mértékét előbb az Európai Bizottságnak kell jóváhagynia – ezt a Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtófőosztálya közölte a Világgazdaság érdeklődésére.

BARCSA Lajos; CSÜN-VEJ, Csen; KOCSIK-MAROSSY Virág; PÓSÁN László; SZIJJÁRTÓ Péter; JANG Csao; KÓSA Lajos; PÓSÁN László; TASÓ László
Fotó: Vajda János

Mindez tehát egybevág lapunk értesüléseivel, miszerint 

jelenleg semmilyen végleges támogatási szerződés nincs a magyar kormányzat és a kínai akkumulátorgyártó vállalat között, csupán ajánlatok vannak az asztalon.

Ezt a tényt azért fontos hangsúlyozni, mert a nyilvánosságban elterjedt az az információ, hogy a magyar kormány 800 millió eurós támogatást adott a CATL debreceni beruházásához. Ez átszámítva mintegy 310 milliárd forint.

A számnak a Momentum Mozgalom egyik országgyűlési képviselője, Tompos Márton a forrása, aki a közösségi oldalán két kínai cikkre hivatkozva állította azt, hogy ekkora a magyar fél hozzájárulása a projekthez. Ennek alapján a Forbes például már azt is kiszámolta, hogy egy új munkahely a leendő gyárban 36 millió forintjukba kerül az adófizetőknek.

Csakhogy mindez egyelőre szimpla spekuláció, mivel az Európai Bizottság még jóvá sem hagyta az erről szóló terveket. A konkrét megállapodás tehát majd csak ezt követően esedékes. A külügyminisztérium mindenesetre azt ígérte, hogy amint megszületik az uniós döntés, minden vonatkozó információt nyilvánosságra hoznak, mint ahogy egyébként minden ilyen esetben ez a szokás. A tárca külön kiemelte: a magyar kormány elvárja, hogy a beruházás a legszigorúbb környezetvédelmi normákat betartva valósuljon meg. 

Ez minden kormányzati támogatás előfeltétele

– nyomatékosították.

Semmi meglepő sincs a nagy számokban

Ugyanakkor azt fontos hangsúlyozni, hogy a beruházás méretéből fakadóan nyilvánvalóan az állami hozzájárulás sem elenyésző összeg. 

A Debrecenbe tervezett akkumulátorgyár minden idők legnagyobb, 3000 milliárd forint összértékű magyarországi beruházása, a CATL közvetlenül 9000 új munkahelyet hoz létre.

Ha az egyelőre fiktív 800 millió eurós, nagyjából 310 milliárd forintos önrészt vesszük alapul, az akkor is mindössze 10 százalékos arány. Miközben egyébként a vonatkozó jogszabályok ennél nagyobb támogatási intenzitást is lehetővé tennének, akár ennek közel a dupláját is. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a CATL-gyár termelésbe állása 866 milliárd forint hozzáadott értéket jelent, ami a 2021-es 1,6 százaléka, és ebben még nincsenek benne a később betelepülő beszállítók. Nem beszélve arról, hogy az akkumulátorgyár tetemes adóbevételt hoz majd Debrecennek is – a város iparűzésiadó-bevétele legalább másfélszeresére nőhet –, és megalapozza Magyarország piacvezető szerepét az elektromosautó-iparban, így további megrendeléseket generál a magyar beszállítóknak országszerte.

Magyarországnak előnyös a debreceni akkugyár megépítése

Végezetül kormányzati források arra is felhívták a Világgazdaság figyelmét, hogy minden egyedi kormányzati döntés, vagyis a direkt állami hozzájárulás bármely beruházásnál öt-hét éven belül megtérül, onnantól kezdve pedig pozitív szaldóba fordul: azaz a nemzetgazdaságnak nagyobb bevételt termel, mint amekkora az eredeti hozzájárulás volt. A kormányzat csak akkor ad ilyen támogatást a vállalatoknak, ha ez a főszabály teljesül.

Debreceni kínai akkumulátorgyár: Magyarország nagyhatalom, dicséri és irigyli Nyugat-Európa

Öt éven belül a magyar gazdaságnak lehet a negyedik legnagyobb akkugyártási kapacitása a világon. A nemzetközi piacokon már azt jövendölik, hogy Magyarország lesz a Nyugat és a Kelet találkozási pontja. Közben Debrecenben újabb tüntetést szerveznek a kínai CATL-gyár építése ellen.