Pipák és ikszek: Magyarország jó úton halad az uniós pénzek irányába, de még nem kapja meg azokat

2022. november 30. 16:08

Jóváhagyta a magyar helyreállítási tervet Brüsszel. Ha az ehhez fűződő vállalások teljesülnek, a jogállamisági mechanizmust is lezárják. Addig is, a Bizottság részleges forrásfelfüggesztést javasol.

2022. november 30. 16:08
null
Dobozi Gergely

Ma délben sajtótájékoztató keretében derült fény arra, hogy pontosan mi is az álláspontja az Európai Bizottságnak a magyar nemzeti helyreállítási tervvel, a jogállamiság magyarországi helyzetével és az uniós költségvetés védelmével kapcsolatban. Kiderült: a magyar újjáépítési terv a legkiválóbbak között van – fogalmazott a mai kormányinfón Navracsics Tibor területfejlesztésért felelős miniszter.

Ezzel együtt az Európai Bizottság

ismételten három magyar operatív program 65 százalékos részének felfüggesztésére tett javaslatot az Európai Unió Tanácsa részére. 

Szükséges hangsúlyozni, hogy ez nem három operatív program felfüggesztését jelenti, hanem az összes program közül három forráskeretének 65 százalékos felfüggesztését. 

A mai napon az Európai Bizottság lényegében azt ismételte meg, amit szeptember 18-a óta tudni lehet. A testület gyakorlatilag ugyanazt javasolja, mint szeptember 18-án: az alapvetően a közbeszerzésben leginkább érintett három operatív program (KEHOP Plusz, IKOP Plusz, TOP Plusz) 65 százalékát fel kell függeszteni.

Ez 7,5 milliárd eurót, forintosítva nagyságrendileg háromezer milliárd forintot jelent.

Az Európai Bizottság elismeri, hogy érdemi kötelezettségvállalások történtek Budapesten abba az irányba, hogy az uniós források megfelelő, közösen kialkudott garanciák mellett kerüljenek felhasználásra.

A magyar kormány november 19-éig kapott haladékot arra, hogy beszámoljon ezen kötelezettségvállalások teljesítéséről. A kötelezettségvállalások különösen az újonnan létrehozott Integritás Hatóság működését érintik, ezen felül bizonyos igazságszolgáltatási reformokra is vonatkoznak.

Az Európai Bizottság most úgy véli, hogy ezek a kötelezettségvállalások csak részben teljesültek, még sok a nyitott kérdés, és további lépések szükségesek. Ugyanakkor, azt az Európai Bizottság is elismeri, hogy

az összes kötelezettségvállalás teljesülésére már csak az idő rövidségére tekintettel sem kerülhetett sor.

Mérföldkövek, „szupermérföldkövek"

Magyarország helyreállítási terve több, úgy nevezett „mérföldkövet" is tartalmaz. Ezek olyan intézményi garanciák, amelyeket a magyar kormány az Európai Bizottsággal egyetértésben dolgozott ki a jogállamiság és az uniós költségvetés védelme kapcsán. Az alábbi pontokra vonatkozó tárgyalások során az egyik legjelentősebb szempont az volt, hogy

az Európai Bizottság igényei a magyar alkotmányosság tiszteletben tartása mellett valósuljanak meg.

 A felek összesen 27 ilyen mérföldkőről állapodtak meg, összefoglaló alább:

  • a jogállamisági kondicionalitási mechanizmus keretei között különösen a korrupció elleni küzdelem, a közbeszerzési eljárások során garantált verseny, a különböző közjogi összeférhetetlenség biztosítása, a kockázatértékelés biztosítása és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) hatékony működése melletti szempontok érvényesítése;
  • A bírói függetlenség erősítése. Különösen a Kúria keretei között működő Országos Bírói Tanács hatásköreinek bővítése és költségvetési függetlenségének biztosítása került terítékre. Ezen felül jogalkotási reform útján, garanciákkal kell egyértelműsíteni, hogy a Kúria politikai befolyástól mentesen működik. Az igazságszolgáltatási mérföldkövek értelmében megszűnne a kormányszervek hatásköre arra vonatkozóan, amellyel az Alkotmánybíróság előtt megtámadhatják a bíróságok által meghozott jogerős döntéseket. Továbbá, megszűnne a Kúria azon joga, hogy megvétózza a bíró indítványát az Európai Bíróság előtti előzetes döntéshozatali eljárás megindítására vonatkozóan. Ez a négy pont Didier Reynders biztos olvasatában kiemelt jelentőséggel bír.
  • bizonyos audit- és ellenőrzési természetű lépések; ezen intézkedések célja, hogy érvénybe léptetésükkel nyomon lehessen követni a nemzeti helyreállítási tervek végrehajtását. Ehhez kapcsolódóan a kormánynak stratégiát kell kidolgoznia az ellenőrzési mechanizmusok érvényesítésére vonatkozóan.

Jön-e a pénz, s ha igen, mikor?

Az a kérdés, miszerint megkapja-e Magyarország a neki járó pénzeket, nemcsak a hazai, hanem az egész európai közvéleményt foglalkoztatja. Az Európai Bizottság erről nem sokat árult ma el, ehelyett továbbpasszolta a labdát az Európai Unió Tanácsához.

Ami bizonyos, hogy az Európai Bizottság

a magyar nemzeti helyreállítási tervet elfogadta, mivel a fenti mérföldköveket megfelelőnek találta.

Ez azt jelenti, hogy a magyar terv az Európai Bizottság olvasatában összhangban áll az európai szemeszter országspecifikus ajánlásaival, erősíti a növekedési potenciált, serkenti a munkahelyteremtést, növeli a gazdaság és a társadalom válságálló képességét, illetve ténylegesen hozzájárul a zöld és digitális átálláshoz.

A helyreállítási és rezilienciaépítési tervről, annak Bizottság általi mai értékelését követően,

az Európai Unió Tanácsának gazdasági és pénzügyi formációja (ECOFIN Tanács) dönt, várhatóan december első felében.

Továbbá, a kondicionalitási eljárás keretében javasolt határozati javaslatról is december első felében érkezhet a Tanács döntése. 

„Bermuda-háromszög"
Az uniós pénzek kifizetése jelenleg egy három eljárás által határolt „Bermuda-háromszög" által akadályozott. Ezek a jogállamisági kondicionalitási mechanizmusról szóló rendelet, Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében benyújtandó országspecifikus tervek (RRP), illetve a  Partnerségi Megállapodás keretei között zajló operatív programok kapcsán zajlanak. A kondicionalitási mechanizmus tartja „politikai fogságban" az utóbbi kettőt. November 19-én az igazságügyi miniszter jelentésben számolt be a Bizottság felé, hogy eddig mi, milyen keretek között valósult meg a szeptemberben vállalt 17 pontból. 

Az uniós pénzek kifizetése jelenleg egy három eljárás által határolt „Bermuda-háromszög" által akadályozott. Ezek a jogállamisági kondicionalitási mechanizmusról szóló rendelet, Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében benyújtandó országspecifikus tervek (RRP), illetve a  Partnerségi Megállapodás keretei között zajló operatív programok kapcsán zajlanak. A kondicionalitási mechanizmus tartja „" az utóbbi kettőt. November 19-én az igazságügyi miniszter jelentésben számolt be a Bizottság felé, hogy eddig mi, milyen keretek között valósult meg a szeptemberben vállalt 17 pontból. 

Megjegyzendő, hogy a magyar helyreállítási tervhez kapcsolódó pénzek kifizetése uniós érdek is. A helyreállítási tervben ugyanis a kondicionalitási vállalások pontjai is visszaköszönnek. Tehát, ha ezek hatékony végrehajtását az Európai Bizottság szorosan kívánja nyomon követni az elkövetkező években – a kondicionalitási mechanizmus lezárását követően – is, ezt legkönnyebben úgy tudja kivitelezni, ha folyósítja az ehhez fűződő pénzeket. 

Ha a jogállamisági mechanizmus és a helyreállítási terv részletei tisztázódnak, már csak az operatív programok kérdése marad hátra. Logikus azonban, ha a két előbbi tárgykörre vonatkozóan bizalmat szavaznak Magyarországnak, az operatív programok esetében sem lesz ez másképp. 

Jelen állás szerint forrásvesztés nem fenyegeti az országot,

a felfüggesztés jogi természetéből az következik, hogy ezeket a forrásokat az idő előrehaladtával megnyithatják Magyarország irányába. Forrásvesztés akkor fenyegetne, ha az operatív programokat és a helyreállítási tervet idén nem hagynák idén jóvá  ami ugyebár nem uniós érdek.

Forrásvesztésről nincs szó, de mi lesz a jogállamisági mechanizmussal?

A politikai széljárás Európában arra utal, hogy az Európai Unió Tanácsa jóvá fogja hagyni az Európai Bizottság mai javaslatát, és valóban felfüggeszti a kifizetések egy részét. Ez mindaddig így maradhat, amíg a jogállamisági kondicionalitási mechanizmus hatályban marad Magyarországra vonatkozóan.

Mivel a vonatkozó magyar jogszabályok közül néhány 2023 március végén lép hatályba, kézenfekvőnek tűnik, hogy a jogállamisági kondicionalitási mechanizmust eddig mindenképpen meghosszabbítsák egyfajta „monitoring” időszak keretei között.

Végleges döntés a mechanizmus lezárásáról 2023 első felében várható.

Didier Reynders, az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős biztosa is erre utalt a mai sajtótájékoztatón.

Ahogy erre fentebb történt utalás, ehhez fűződik a felfüggesztések megszüntetése is. Éppen ezért a három operatív program 65 százalékos felfüggesztése következtében visszatartott pénzek folyósítása elől is elhárulhat az akadály.

Az Európai Unió Tanácsa minden bizonnyal az Európai Bizottság álláspontját osztja majd

Érdekesség a fejleményekkel kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság nemcsak a Magyarország elmarasztalásában érdekelt Európai Parlament és az eljárás alá vont Magyarország között kényszerül lavírozni, hanem tagállamok nyomásgyakorlásával is szembesül.

Erős a gyanú arra, hogy

az Európában jelenleg erős német-francia-tengely legkésőbb december 19-én a magyar források részleges felfüggesztéséről fog szavazni a Tanácsban,

a koalíció mögé pedig – talán Lengyelország kivételével – a többi tagállam is besorolhat.

Habár a két ország neve nem hangzott el, részben a média keretezésének is köszönhetően Emmanuel Macron tavaly decemberben biztosan Magyarországra és Lengyelországra is utalt, amikor még a francia uniós soros elnökséget megelőzően arról beszélt, hogy a jogállamiság egyes tényezőivel szemben „egyes uniós tagállamok” kihívást intéztek. 

Ennél egyértelműbbnek tűnik a német álláspont. November 10-én ülésezett ugyanis a német szövetségi parlament a jogállamiság magyarországi helyzetével összefüggésben. Ekkor a Bundestag hivatalos, a kormány döntését befolyásolni hivatott határozatot fogadott el, amelyben a parlament „felszólítja” a kormányt, hogy „alaposan vizsgálja meg”, hogy a magyarországi reformoknak van-e „fenntartható hatásuk a gyakorlatban”. A korábbi kormánypártok (CDU/CSU) tartózkodása mellett elfogadott dokumentum szerint ugyanis komoly kétségek merülnek fel a magyar kormány politikai akaratával kapcsolatban, hogy „a szükséges reformokat nem csak betű szerint, hanem ténylegesen is végrehajtják-e”.

Kép: Kenzo TRIBOUILLARD / AFP

Kapcsolódó cikkek

Összesen 92 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
szandi-mandi
2022. november 30. 19:14
Alakul ez. 2026-ban is együtt lesz tartva a választás és a népszavazás. (Huxitról meg a pénzügyi hazaárulás új szabályairól, ami nem évül el, tehát ezáltal visszamenőleges, mint az EU egyes szabályai).
Parittyás
2022. november 30. 18:47
Láttátok a kormányinfon a HVG ujságíróját? És ezek osztják az észt! Érdemes megnézni.
Odone Ricci
2022. november 30. 18:28
Hiteget bennünket Brüsszel, akárcsak a volt szocialista érában, amikor azt hangoztatták, hogy "majd ha eljön az igazi kommunizmus", akkor lesz nálunk kánaán.
nempolitizálok
2022. november 30. 17:50
Eurolibsi, amilyennek a külvilágnak mutatja magát és a valóságban, ahogy látjuk:) https://napiszar.hu/m-post-img/2022/11/11/thumb-580x0-314714148-6078227012208689-8604673001503508076-n.jpg
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik