Ebben az évben Magyarország a háború és a szankciók miatt 3674 milliárd forintot veszít, azaz a volumene ezek nélkül ennyivel lenne magasabb. A Makronóm Intézet a német IW Gazdaságkutató Intézet által Németország vonatkozásában kidolgozott módszertan alapján számszerűsítette a hatásokat, az elemzés pedig rávilágít arra is, hogy a kormányzati programok (mint például az energiaintenzív kkv támogatási program, a gyármentő program, a megújult Széchenyi Kártya-program és a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram) 2022-ben 0,5, míg 2023-ban 1,5 százalékponttal járulhatnak hozzá a GDP várt bővüléséhez – ezek nélkül 2022-ben mindössze 4,0 százalékkal emelkedett volna a gazdasági teljesítmény, az idei évben pedig stagnálás következne be.

Hungarian,Forint,Money,Pack,3d,Illustration.,Huf,Banknote,Bundle,Stacks.
Fotó: Shutterstock

A Makronóm elemzése alapján a háború és a szankciók több szálon befolyásolják negatív irányba a gazdasági teljesítményt: magasabb alapanyag- és energiaárak, nagyobb kormányzati kiadások, illetve ehhez kapcsolódóan beruházások elhalasztása, alacsonyabb külső kereslet. Magyarországot elsődlegesen az energián keresztül érintik a szankciók, hiszen nem áll rendelkezésünkre olyan mennyiségű kitermelhető földgáz vagy kőolaj, amely ki tudná elégíteni a hazai keresletet. További hátrányt jelent, hogy tengeri kikötő hiányában az ellátás diverzifikációja is nehézségekbe ütközik, ami miatt a magyar gazdaság kénytelen a csővezetékes szállításra támaszkodni, rövid távon ennek nincs alternatívája.

Ennek következménye, hogy Magyarország kiszolgáltatott a világpiaci folyamatoknak, az emelkedő energiaárakat a hazai fogyasztóknak is meg kell fizetniük és beépíteni az árakba

– írja a tanulmány.

A háború és a szankciók hatásai azonban nemcsak hazánkat érintik kedvezőtlenül: Magyarország nyitott gazdaság, így külkereskedelmi partnereink gazdasági teljesítménye az exportkeresleten keresztül nagyban befolyásolja a hazai GDP-t is. Ezen belül is különösen fontos Németország, ahova 2022 első tíz hónapjában termékexportunk 25,2 százaléka áramlott.

A számok nem hazudnak: 1600 milliárdos lyukat ütött a magyar költségvetésen az Európai Unió

A pénzforgalmi hiány 72,4 százalékát az államadósság kamatterhei, valamint az uniós források akadozása adta a tavalyi évben. A két tétel súlya 2021-ben még csak 41,2 százalék volt.

A német gazdaságra gyakorolt hatást számszerűsítette a német IW Gazdaságkutató Intézet. Ehhez a háborús konfliktust és a szankciókat megelőző gazdasági előrejelzéseket használták alappályának, ami képet ad arról, milyen növekedési pályán lett volna a gazdaság, ha egyik fenti esemény sem következett volna be. Ezt vetették össze az aktuális előrejelzésekkel, ami alapján arra az eredményre jutottak, hogy

Németországnak az Ukrajnában folyó háború és a szankciók 2023-ban 175 milliárd euró nagyságrendű veszteséget okoznak, ami a GDP 4,5 százalékának felel meg, egy főre vetítve pedig 2 ezer eurós nagyságrendet képvisel.

A szakértők az áremelkedéssel kapcsolatban felhívták a figyelmet arra, hogy jelentősen gyorsult a háború és szankciók következményeképpen: míg 2021 májusában a tavalyi évre vonatkozóan 3,8, az idei évre pedig 3,7 százalékos árváltozást feltételeztek a magyar gazdaságban, addigra a 2023. januári előrejelzés már 15,7 és 14,9 százalékkal számol.

A kormány előrejelzésének