A Petro Porosenko elnöksége alatt 2014-től 2019-ig szolgáló politikus korábban tárgyalt országa uniós csatlakozásáról és részt vállalt a 2015-ös minszki egyezmények létrejöttében is, amely tűzszünetet jelentett a Donbaszban. A Globál stábja Kijev európai integrációjáról és az ukrán-magyar kapcsolatokról kérdezte.
Gantner Barnabár: Az európai közösség fegyverrel segíti Ukrajnát, és humanitárius segélyt nyújtanak a lakosságnak. Ebben a rendkívül nehéz háborús helyzetben hogyan látja Ukrajna európai uniós tagjelöltségének helyzetét?
Pavlo Klimkin: Azt hiszem, optimisták vagyunk, és optimistának kell lennünk. Úgy gondolom, hogy az Európai Unió rájött, hogy most súlyos dolgokról van szó. Meg kell érteniük a dolgokat. Az egész az értékekről és a geopolitikáról szól. Természetesen nem az álmok megvalósításáról beszélgetünk, amit meg kell tennünk, azt meg kell tennünk. És persze nem vagyunk ideális ország, de olyan nincs is. Magyarország sem ideális, például minden vitájával, például a jogállamisági vitával, amelyet Brüsszellel folytat. Azonban készen állunk, és hajlandóak vagyunk teljesíteni a feladatokat, amelyek e,lőttünk állnak a tagság felé vezető úton - éppen úgy, ahogy talán emlékeznek rá a Majdanon annak idején elkezdődött, uniós lobogókkal a kézben. Az ukránok többsége számára, és most sajnos a több millió menekült számára, akik itt, Magyarországon is menedéket kaptak amiért hálásak vagyunk. Szóval az ukránok többsége számára már mást jelent Európa. Másképp tekintünk Európára, ha érti mire gondolok. Már értjük miért tartozunk Európához. Tudjuk azt is, hogy a csatlakozás folyamata nem lesz a legegyszerűbb, de készen állunk, hogy véghezvigyük.
GB: Mi a véleménye a háborúval kapcsolatos magyar álláspontról?
PK: A probléma egyszerre a lényeg és az amit érzékelni lehet ebből. Ukrajnában az az általános felfogás Magyarországról, hogy nyilvánvalóan, bár nem minden lépésében, de mégis Putyin mellett áll. Számunkra ez egyértelmű. Egyes európai államok számára ez a kényszerű együttélés Putyinnal szükségszerű kereskedelmi, vagy más ügyekben. Azonban Ukrajnában mi azt érzékeljük mindebből, hogy Magyarország együttműködik Putyinnal. Érti a különbséget? Kényszerű együttélés és együttműködés? És ezt egyre többen és egyre mélyebben igaznak gondolják Ukrajnában, mert a háború miatt az emberi érzelmek egy egészen más, emelkedettebb szintjén állnak (...)
GB: Magyarország azt mondja, hogy a béke a legfontosabb dolog. És ezért mindent meg kell tenni. És a nyugati lőszer és fegyverszállításokat látva a kormány azt mondja, ez nem a béke felé vezető út.
PK: Beszéljünk akkor az alternatívákról, Minden alternatíváról. Ha a fegyverszállítások, amelyekre nagy szükségünk van leállnának, akkor hogyan tudnánk visszaszerezni területeinket és a lakosságunkat, amelyet jelenleg Oroszország ellenőriz egy minden szinten bosszúálló és agresszív háborúban? Tehát alapjában véve, ha megtagadják tőlünk a fegyvereket, akkor megtagadják tőlünk a területi integritás jogát is, mert mi a saját országunkért harcolunk. Nem azért harcolunk, hogy kapjunk egy szeletet Oroszországból! Ukrán földért és ukrán területért harcolunk! Vissza akarjuk szerezni a földünket, és ez a mi földünkről szól, és a kizárólagos jogunkról, hogy harcoljunk a földünkért! Ha valaki megtámadja Magyarországot, akkor azt hiszem büszkén támogatnánk Magyarországot, mert közösek az értékeink, a demokratikus értékeink. Valahogy úgy lehetne megfogalmazni, hogy ez becsületbeli ügy.
GB: Van egy téma, amely nagyon fontos a magyarok, Magyarország számára, ez pedig a kárpátaljai magyar kisebbség helyzete. Hogyan látja a helyzetüket, hiszen aggodalomra okot adó jelentések érkeznek a régióból a nyelvhasználat, vagy a kisebbségi törvény kapcsán?
PK: Nem akarjuk, hogy a magyarok kevésbé legyenek magyarok, hogy pontosan fogalmazzak. Valójában szükségünk van a magyarokra, igen. Mármint a magyar származású ukránokra Kárpátalján, hogy őrizzék identitásukat. Mert így gazdagabbá válunk és megnyílnak lehetőségeink abban az értelemben, hogy mit tehetünk. Számos nagyszerű hősi történetet hallani az oroszok ellen harcoló magyar katonákról. És mindig azt mondtam, miniszterként is, hogy a fedélzeten mindenkire szükségünk van. Minden magyart ugyanúgy tisztelnünk kell, mint egy ukránt. Magyar útlevéllel rendelkezik vagy nem rendelkezik, de Ukrajnáért harcol. Amire szükségünk van, az a nagyobb bizalom, nagyobb átláthatóságra van szükségünk, és nem kell így felfújni a magyar útlevelek ügyét! Vagy mondhatjuk, hogy nézzétek srácok, ezek a törvényeink! Úgy gondoljuk, hogy ügyet kell csinálni az útlevelekből, de nyíltan! Ez így újra a bizalomról és a szolidaritásról szól.
A teljes interjút szombat este 23.10-től láthatják Globál című műsorunkban
