Ezért volt nagyon különös az idei július

Clare Nullis, a WMO szóvivője sajtótájékoztatóján hozzátette: "Mint mindannyian tudjuk, egy igen sokáig tartó és rendkívül intenzív hőhullám is érintette Európa egyes részeit".
A WMO közleményében, felhasználva a Copernicus uniós klímafigyelő szolgálat felmelegedésre vonatkozó adatait, rámutat: az idei július valamivel kevéssé volt meleg, mint 2019 azonos hónapja, ám melegebb volt a 2016-os júliusnál.
Nullis viszont hozzátette: gyakorlatilag igen kicsi az eltérés e három hónap adatai között; az eltérések valamivel a hibahatár alatt vannak.
A múlt hónapban mért átlaghőmérséklet 0,4 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 között mért referencia-értékeket.

Mindezen még az sem változtat, hogy éppen érvényesül a La Nina-jelenség, amely ideiglenesen lehűti a Csendes-óceán középső és keleti térségének vizét, és a WMO szerint feltehetően most is kifejti hűtő hatását.
A múlt hónapban a WMO felszólította a világ vezetőit annak tudatosítására, hogy az olyan hőhullámok, amilyenek akkor vonultak át Európán, az általános felmelegedés miatt legalább a 2060-as évekig egyre gyakoribbá válnak majd.
A WMO szerint 2022 júliusa azért nem kerül a dobogó legmagasabb fokára a valaha mért legmelegebb júliusok között, mert a világ egyes régióban, így az Indiai-óceán nyugati részén, Afrika szarvától Dél-Indiáig, valamint Közép-Ázsia és Ausztrália nagy részén a mért hőmérsékletek alacsonyabbak voltak az átlagosnál.
A hőség mellett a világ egyes régióit erőteljes szárazság sújtotta júliusban. A WMO szerint a július az átlagosnál szárazabb volt Európa és Észak-Amerika nagy részén, emellett Dél-Amerika, Közép-Ázsia és Ausztrália nagy területein is.
Ezzel szemben az átlagosnál több csapadékot mértek Oroszországban, Kína északi részén és egy Kelet-Afrikára, valamint India északnyugati részére kiterjedő, Ázsiába is benyúló sávban.