– Az Európai Bizottság (bizottság) által nyilvánosságra hozott országspecifikus ajánlások célja a tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása, közelítése. Ez a szemeszter országjelentés és a kapcsolódó ajánlások valójában a gazdasági kormányzás eszközei, semmi közük a jogállamisághoz, mégis arra törekednek az uniós intézmények, hogy egyre inkább ebbe az irányba tereljék – mondta el a hét elején megjelent brüsszeli ajánlásokról a Magyar Nemzetnek a XXI. Század Intézet kutatója.
Petri Bernadett nemzetközi jogász, a Szabad Európa Munkacsoport tagja rávilágított, hogy a helyreállítási alappal kapcsolatos jogállamisági feltételek vizsgálata során a bizottság az európai szemeszter országjelentéseinek megállapításait veszi figyelembe és az országspecifikus ajánlásokat kéri számon.
– Ajánlásokról van szó, miközben a nemzeti helyreállítási tervek jóváhagyásakor és a kifizetéshez szükséges mérföldkövek teljesítésének megvizsgálása során ezeket az előírásokat kötelezően kéri számon a bizottság – magyarázta a kutató.
Az uniós szerv két tagállam esetében járt el így: Magyarország és Lengyelország szembesült ezzel az abszurd helyzettel.
Petri Bernadett szerint a költségvetési ajánlásokat tekintve, gazdasági értelemben Magyarország jól teljesít. Az államadósságra vonatkozó kritériumrendszert az Európai Unió tagállamainak jelentős része nem tudja teljesíteni, ez Magyarország mellett még tizenöt tagállamot érint, az államháztartási hiányt pedig három nagyobb tagállam: Olaszország, Finnország és Franciaország sem tudta a határérték alatt tartani. – A bizottság elismeri, hogy ezeknek a hiányoknak jelenleg európai szintű gazdasági oka van, nem is reális, hogy ez a hiány csökkenjen – mutatott rá.
