Ukrajna vezetése meggondolatlanul, önnön súlyát, szerepét alaposan túlbecsülve, több oldalról is nekitámadt a Nyugat egyik fontos intézményének, a londoni bázisú Amnesty Internationalnek (AI). Kijev szerint az AI Ukrajnáról szóló jelentése az oroszok malmára hajtja a vizet. Kijev lépése megdöbbentette támogatóit. Ez azon is lemérhető volt, hogy milyen mértékben váltak tanácstalanokká a nyugati médiumok: miként is tálalják védencük kirohanását a nyugati demokráciák alapját, az emberjogok védelmét megtestesítő londoni szervezet ellen. 

Zelezinszkíj
Volodimir Zeleszkij ukrán elnök  Fotó: Ukrán elnöki hivatal / AFP

Az AI jelentése erősen kritizálta Ukrajnát, azt állítva, hogy nem alkalmazta a háborús felek mindegyikére nézve kötelező lakosságvédelmi elvet. Baklövést követett el Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter, amikor hamis egyenlősdinek, egyensúlykeresésnek minősítette az AI-jelentésben is megfogalmazott alaptételt: a háborúban a lakosság védelme mindkét félre kötelező. Az ukrán védekezés, azaz hogy egyenlőségjelet tesznek a támadó és a megtámadott közé, valamint annak sugallata, hogy emberjogi szempontból a megtámadottnak jóval több joga van, mint a támadónak, azt tükrözi, hogy 

Kijevben nincsenek tisztában a nyugati demokráciák alapelveivel. 

Elemzők találgatják, mi billenthette ki egyensúlyából a kijevi vezetést. Az elmaradó katonai sikerek, a Donbasz déli részéről tervezett nagy ellentámadás egyelőre sikertelen megszervezése? Augusztus elejét továbbra is az oroszországi támadók mérsékelt ütemű, de tartós előrenyomulása jellemezte. 

Moszkva közel van egyik legfontosabb taktikai céljának eléréséhez, Luhanszk után Donyeck megye teljes (közigazgatási) területe feletti ellenőrzés megszerzéséhez. 

A nyugati kétségeket tovább tetézte, hogy Zelenszkij elnök éppen a legrosszabbkor – Nancy Pelosi amerikai képviselőházi elnök tajvani útja idején – igyekezett párbeszédet kezdeményezni Kínával, megpróbálta rábírni Hszi Csin-ping elnököt a Moszkvával való szembenállásra. 

Peking persze demonstratívan még csak tudomást sem vett az ukrán elnök interjúba csomagolt eszmecsere-javaslatáról. 

Kínában Ukrajnát a fő ellenség, az Egyesült Államok pártfogoltjának tartják, és eszük ágában sincs Kijevre hallgatva csökkenteni az oroszokkal fenntartott gazdasági kapcsolatokat. Júliusban az Oroszországból származó 50 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, főleg az energiahordozók megnövekedett behozatala miatt.  

A kijevi vezetés megítélését tovább rontotta, hogy meglehetősen arrogáns hangnemben kérte számon az EU-tól a kilencmilliárdos illetve segély aktuális részének kifizetését. Berlin is kapott az ukránoktól, mert úgymond Brüsszellel együtt felelős az esedékes egymilliárd euró késéséért. Zelenszkij az EU-t bírálta, az elnöki hivatal helyettes vezetője, Ihor Zsovkva pedig a németeknek ment neki. 

A The New York Timesban megjelent cikkében Thomas Friedman, a neves politikai elemző arról értekezett, hogy a Fehér Ház és Zelenszkij között sokkal mélyebb a bizalmatlanság, mint az a felszínen látszik. Az írás az AI-jelentés publikálása előtt jelent meg. A Nyugat jelezte is, hogy bizonyítékokat vár arra, hogy az ukránok használják és jól használják a tőlük kapott fegyvereket. A CBS televízió helyszíni tudósításában nyilatkozó brit katonai vezető ugyanis közölte, hogy a nyugati fegyversegélynek csak mintegy 30 százaléka juthat el a harcolókhoz, a frontra. A többi eltűnik az ukrán hadurak, nepperek, oligarchák, fegyverkereskedők, a szervezett alvilág által alkotott fekete lyukakban. 

CHINA-BEIJING-XI JINPING-CONFERENCE (CN)
Hszi Csin-ping kínai elnök: Pekingnek esze ágában sincs lazítani az orosz kapcsolatokon  Fotó: Yao Dawei/AFP

Friedman az Ukrajna-kérdés nagypolitikai vonatkozásait is elemzi. Utalt arra, hogy Biden elnök egyértelműen Hszi Csin-ping tudomására hozta: ha Kína növeli az oroszoknak nyújtott támogatást, azzal azt kockáztatja, hogy megfosztják amerikai és nyugat-európai exportpiacaitól. 

Nancy Pelosi tajvani útját Friedman is felelőtlen, meggondolatlan és veszélyes lépésnek minősítette, mivel a látogatás felgyorsította az orosz–kínai közeledést. 

Ennek egyik jele lehet az az Igor Korotcsenko oroszországi katonai elemző és a phenjani orosz nagykövetség által bedobott, lebegtetett állítás a százezer észak-koreai (vendégmunkás egyben katona) a Donbasz térségében való bevetéséről. Ez nyilvánvalóan nem mehetne végbe Peking tudta és beleegyezése nélkül.