A Wall Street Journal (WSJ) szerint a szankciók miatt, amelyek csak Európában zilálták szét az energiakereskedelmet, nem csupán Amerikába áramlik az uniós országok pénze, hanem Kínába is. Moszkva örül is ennek a helyzetnek meg nem is, az amerikai lap szerint inkább kevésbé, mert így nem annyira tudja sakkban tartani az európaiakat.
Az eddig is ismert volt, hogy a kieső orosz szállítások szerint az EU országai Amerikától igyekeznek beszerezni cseppfolyosított földgázt (LNG), az oroszok pedig Európa helyett Ázsiába adnak el többet. Azonban a szankciók és ellenszankciók által megbolygatott világpiacon a WSJ jelentése szerint további szokatlan árumozgások is megindultak.
Három iparági forrás azt állította a lapnak, hogy a kínai ENN földgázvállalat Diamond Gas Victoria nevű hajója október 18-án vesz fel LNG-rakományt a Cheniere Energy Sabine Pass létesítményétől Louisianában. A tanker ezt követően ahelyett, hogy Kína keleti partja felé venné az irányt, Európába hajózik.
Az ENN csak ezen az egy rakományon 110-130 millió dollár profitra tesz szert elemzői becslések szerint, amit természetesen a vevők, azaz az európaiak állnak.
A gyümölcsöző üzletet az teszi lehetővé, hogy kínai cégek korábban hosszú távú – egyes esetekben 25 éves – vásárlási szerződéseket kötöttek amerikai partnerekkel, akik boldogan részt vettek ebben, hiszen ezekre már lehetett alapozni a Mexikói-öböl partján lévő LNG-terminál-beruházásokat.
A lelassult kínai gazdaság azonban kevesebbet fogyaszt, ráadásul vehetnek az orosz gázból is: a kínai vámadatok szerint az idén az ország mintegy 30 százalékkal növelte a szállításait Oroszországból. A felesleget eladni nem csak Európába tudják: vevő Japán és Dél-Korea is.
Ha készpénznek vesszük a WSJ által közölt adatokból sejlő nagyságrendet, hatalmas profitról van szó: a lap szerint az év első nyolc hónapjában csak az USA-ból 19 LNG-hajó dokkolt be Kínában, szemben az előző év azonos időszakában regisztrált 133-mal.
Egyébként a kínaiak sok LNG-szerződést a Donald Trump-adminisztráció nyomására kötöttek meg az amerikai elnök indította kereskedelmi háborúk időszakában.
A kínai eladások túl kicsik ahhoz, hogy kisegítsék az energiahiánnyal küszködő Európát a kátyúból, de csökkentik a kontinensre a földgázfronton helyezett, megosztónak szánt orosz nyomás hatékonyságát. Vagyis a kínaiak lefölözik a nyugati szankciók miatt Pekinghez közeledő Oroszország hasznát – vonta le a következtetést a lap.
Ez egy win-win szituáció Kína és az USA számára
– idézi a WSJ Vej Hsziungot, a Rystad Energy tanácsadó cég Pekingben tevékenykedő szenior elemzőjét.
