Az elleni gyógyszert a magyar kormány beadta – félreérthetetlen jelét adta Orbán Viktor miniszterelnök a péntek reggeli szokásos interjújában annak, amire két nappal korábban utalt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szintén egy interjúban, miszerint januárban 25 százalékon tetőzhet az infláció Magyarországon, onnan pedig a következő hónapokban fokozatosan lassulhat.
A 26 éve nem látott drágulás, ha nem is tűnik el azonnal, ám végre itt van az a fordulat, amire az energiaárak szeptemberben megkezdődött csökkenése óta tűkön ülve várták a kormány és a jegybank szakemberei, és legfőképpen a hazai lakosság, amely számára egyre elviselhetetlenebb mértéket öltött a döbbenetes mértékű élelmiszerár-emelkedés. Rögös út vezetett idáig, a 18 százalékos kamatok, árstopok, és megannyi intézkedés hatása beérni látszik, amihez persze kellett az is, hogy az energiaárak végre normalizálódjanak.
Ha késve is, de itt van a fordulat – erősítette meg Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője, aki rámutatott: időbe telik, míg megjelennek a fogyasztói árakban a csökkenő nyersanyag, illetve energiaárak, amelyek a nyár vége óta megfigyelhetőek, de ezidáig hazánkban nem éreztették hatásukat. A folyamatot ugyanis a szakember szerint hátráltatta a rezsicsökkentés átalakítása, a benzinárstop kivezetése, illetve a forint árfolyamának gyengülése, a régiós országokkal szemben mindez magyarázatot ad arra, hogy miért tolódott ki pár hónappal a hazai inflációs fordulat. Viszont a hazai fizetőeszköz október óta tartó erősödése egyúttal azt is jelenti, hogy most megtámogatja a drágulás lassulását,
amit szintén segíthet, hogy a gáz ára a TTF holland tőzsdén a Raiffeisen várakozásai szerint az első fél évben 60 euró, a harmadik negyedévben 120, a negyedik negyedévben pedig 80 euró körül alakulhat.
Ha van jó hír a magyar gazdaság számára, akkor ez bizton állítható, hogy az, mivel a tavalyi rekord gázárak okolhatók szinte minden problémánkért, kezdve az inflációs hatástól a folyó fizetési mérleg hiányán át a forint leértékelődéséig. Nem véletlenül fogalmazott úgy egy kormányzati tisztségviselő egy háttérbeszélgetésen az augusztusi események után:
könnyebb úgy felébredni, hogy nincs 300 euró fölött a gázár.
A mostani 0ľ cikkünk írásakor 54 eurós – árszint mellett érdemben felmerülhet, hogy a kormány esetleg csökkentse a lakossági energiaárakat, ami mondani sem kell, hogy az infláció letörésének egy hatékony eszköze lenne.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a Világgazdaságnak azt mondta, január több szempontból bizonytalan, egyrészt nem lehet tudni, hogy a benzinársapka decemberi kivezetése, valamint az ilyenkor megszokott átárazások milyen hatást gyakorolnak a havi inflációs mutatóra. Ahogy az is kérdés, a fogyasztói kosár szerkezete hogyan változik, a statisztikai hivatal rendszerint év elején frissíti a reprezentánsok körét és vele együtt módosítja a termékek súlyozását. Mindenesetre a forint erősödése, illetve az ipari termelői árak dinamikájának lassulása is a drágulás fékeződését jelzik.
Sok-sok olyan elem van, ami azt vetíti előre, hogy most látjuk a tetőzést
– fogalmazott Németh Dávid. Várakozása szerint a januári 25 százalék után februárban 1-2 tizedponttal mérséklődhet a pénzromlás mértéke, majd márciusban már egy picit jobban, de az első fél évben még mindig 20 százalék fölött maradhat. Júliustól pedig egyre több bázishatás fog kiesni, végül
decemberre már 7-8 százalék lehet az infláció.
Az elemző ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy egy extrém helyzetből jövünk vissza, ezért sokkal érdekesebb kérdés, hogy tartósan milyen ütemre lehet számítani. Szerinte a munkaerőhiányból fakadó bérnyomás és a kereskedelmi háborúk egyaránt azt vetítik előre, hogy a korábbi 2-3 százalék helyett sokkal inkább 4-5 százalékos tartományban ragadhat be középtávon is az infláció.
