Ez a tétjük a törökországi választásoknak, Erdogan eddigi legnagyobb próbatétele előtt áll

Törökországban május 14-én tartják az elnöki és parlamenti választásokat, mindössze három hónappal azután, hogy a közel-keleti ország délkeleti részén hatalmas földrengések pusztítottak, amelyek tízezreket öltek meg, és milliókat tettek hajléktalanná. 

A modern török köztársaságot száz évvel ezelőtt megalapító Musztafa Kemal Atatürk óta Recep Tayyip Erdogan a közel-keleti ország legnagyobb hatalmú vezetője. Erdogan bevezette a végrehajtó elnökséget, a kritikusok szerint kormánya elhallgattatta a másként gondolkodókat, és befolyása alá vonta az igazságszolgáltatási rendszert. A tisztviselők tagadják a vádakat, 

Erdogan két évtizedes hatalmának első évtizedét a jellemezte, viszont az elmúlt tíz évben a megtorpanás volt a jellemző. Közgazdászok szerint az elnök alacsony kamatlábakra vonatkozó felhívásai miatt az tavaly 24 éves csúcsra, 85 százalékra nőtt. Az országban mintegy 3,6 millió szíriai menekült tartózkodik, akiket a gazdasági nehézségek közepette egyre kevésbé tolerál a török társadalom – írja a Reuters.

Aktív szereplő a nemzetközi politikában

A 85 milliós Törökország a tagja, a világ egyik legerősebb hadseregével rendelkezik, és az elmúlt években számtalan konfliktusban vállalt szerepet: Szíriában a Bassár el-Aszad ellen fegyvert ragadó milíciákat támogatta, Irakban és Szíriában is offenzívát indított a kurd fegyveresek ellen. Katonailag támogatja Azerbajdzsánt Örményország ellenében, valamint líbiai polgárháborúba is beavatkozott a tripoli kormány oldalán, az oroszok által támogatott Kalifa Haftar marsall ellen.

Görögországgal és Ciprussal a Földközi-tenger keleti részén húzódó tengeri határok miatt különbözött össze, míg a közel-keleti, afrikai és kaukázusi szerepvállalása miatt Szaúd-Arábiával, Iránnal, Egyiptommal, az Egyesült Arab Emírségekkel, Izraellel és Oroszországgal is szembekerült.

Az orosz–ukrán háborúban fontos szerepe volt a gabonaalku létrejöttében, ami lehetővé tette a gabonaexportot három ukrán kikötőből, egy védett tranzitfolyosón keresztül. Ankara fegyvereket ad el Ukrajnának, miközben Oroszország ellen nem vezetett be szankciókat, és Moszkvával is egyre többet kereskedik, valamint blokkolja Svédország NATO-csatlakozását, bár Finnországét támogatja. Orosz légvédelmi eszközök vásárlása miatt az Egyesült Államok hadiipari szankciókat vezetett be a közel-keleti ország ellen. 

Kik indulnak, ki az esélyesebb?

A két fő ellenzéki párt, a szekularista, kemalita Köztársasági Néppárt (CHP) és a jobboldali nacionalista Jó Párt (IYI) négy kisebb szervezettel szövetkezett. Elnökjelöltjüknek Kemal Kilicdaroglut, a CHP vezetőjét tették meg, céljuk a jobb- és baloldali, valamint az iszlamista szavazók megszólítása.

Többek között ígéretet tettek a központi bank függetlenségének visszaállítására és Erdogan gazdaságpolitikájának visszafordítására. Emellett megszüntetnék a végrehajtó elnökséget a korábbi parlamenti rendszer javára, és visszaküldenék hazájába a több millió szíriai menekültet. Elemzők szerint az egységes ellenzék megjelenése nagyobb kihívás lehet, de

Az sem mellékes, hogy a választók 15 százalékát kitevő kurd szavazók támogatják-e a hatpárti ellenzéket vagy sem. A baloldali, kurdokat képviselő Népi Demokrata Párt (HDP) ettől nem zárkózik el: a formáció társelnöke azt mondta, hogy világos és nyílt megbeszélést követően támogathatják Kilicdaroglut. Mindenesetre a tét hatalmas: Törökország fontos szereplő a nemzetközi politikában, így nem mindegy, kik vezetik az országot.