Hamarosan Lengyelország lehet Európa legnagyobb energia jellegű környezetszennyezője, ezzel megelőzheti Németországot. Míg a németek azt tervezik, hogy a jövőben erőteljesen csökkentik a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását, addig a lengyelek az arányait tekintve egyre drágább szénfüggőségben ragadhatnak – állítják azok az elemzők, akik a karbonkibocsátások előrejelzésével is foglalkoznak. Az idei intézkedések azonban pont a fordítottját mutatják az említett két tendenciának. A várakozásokkal szemben a lengyelek kilencéves mélypontra csökkentették a szénfelhasználásukat és ezzel együtt a szennyezést, miközben rekordmennyiségű tiszta energiát termeltek. Eközben pedig a németek az atomreaktorok leállításával mérsékelték a tisztaenergia-termelésüket.

Polish,Money,Sticking,Out,Of,Coal,,Concept,Of,Coal,Mining
Míg a lengyel szén tavaly megóvta a gazdaságot a drága energiaáraktól, mára fordult a kocka.
Fotó: Shutterstock

 

Most akkor merre tart a lengyel és a német gazdaság?

Az előrejelzések szerint Európa teljes szén-dioxid-kibocsátása 2030-ra a tavalyi érték felére apad, ami nagyrészt a német gazdaság szénfelhasználásának tervezett erőteljes csökkentésének lesz köszönhető. Németország jelenleg Európa legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, ám ezt a fajta szennyezést az évtized végére a 2022-es szint 30 százalékára, azaz 200 millió tonnáról kevesebb mint 65 millióra redukálná a Refinitiv számítása szerint.

Az elemzők azt jelzik, hogy minden nagyobb európai gazdaságban két számjegyű kibocsátáscsökkenés várható, ami a német gazdaságban messze a legnagyobb mértékű lesz. Ezzel pedig 

Németország öt éven belül átadhatja a legnagyobb európai szennyező címet Lengyelországnak.

A fenti kijelentések azon a feltételezésen alapulnak, hogy Lengyelországban a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése sokkal lassabb lesz, mint más államokban, mivel a lengyelek várhatóan nem engedhetik meg maguknak az energetikai mix széles körű korszerűsítését. Lengyelország egy főre jutó bruttó hazai terméke (GDP) ugyanis a németországi 35 százaléka, és az uniós átlag kevesebb mint fele a Világbank adatai szerint. 

A lengyel gazdaság erősen a feldolgozóiparra épül, amely rendkívül energiaintenzív. A sajátos gazdaságszerkezet miatt nem csökkenthető az energiaellátás, ugyanakkor érzékenyek a gazdaság szereplői az áremelkedésre. Mindezek mellett 

az elmúlt öt évben az állam 156 százalékkal növelte a tisztaenergia-kapacitást. Ez az európai átlag közel hétszerese és a globális átlag négyszerese 

az Ember amerikai pénzügyi tanácsadó cég szerint.

Lakie, Lubusz Voivodeship, Poland — December 25 2021: Photovoltaic power plant containing solar panels located in Lakie, Lubusz Voivodeship, Poland.
Lengyelország gőzerővel fektet be a megújuló energiákba, így a napenergia- és a szélenergia-termelésbe is.
Fotó: Shutterstock

Részletekre lebontva ez azt jelenti, hogy a lengyel napenergia-termelés elérte az idei első öt hónapban az öt évvel korábbi azonos időszak közel negyvenszeresét, a szélenergia-termelés pedig négyötödével emelkedett. Ugyanebben az időszakban szénenergiából ötödével kevesebbet állítottak elő, ami a széntüzelésből származó kibocsátások ugyanilyen mértékű csökkenését adta. Ezek együttesen a villamosenergia-termelésből származó teljes karbonkibocsátás akkora esését eredményezték idén, hogy 

a szennyezés mértéke még a 2020-as szintet sem érte el, pedig akkor a lengyel gazdaság gyakorlatilag leállt a Covid–19 miatti lezárások következtében.

Ha ez így folytatódik, akkor szükséges lehet újraszámolni a karbonkibocsátás-előrejelzéseket.

Mit hoz a jövő a lengyel gazdaságban?

A villamosenergia-kereslet terén várhatóan az ár lesz meghatározó a Reuters összesítése szerint.

Míg tavaly a lengyel gazdaság olcsóbban jutott energiához Európa nagy részéhez képest, addig idén ez már nincs így. 2022-ben az ország nagymértékben támaszkodhatott a saját szénellátására, amivel kivédték az orosz földgázszállítás megszűnésének árfelhajtó hatását. Azóta azonban a nagykereskedelmi földgázárak nagyobb mértékben csökkentek a nemzetközi szénáraknál, ami miatt a szénalapú lengyel gazdaság drágábban szerzi be az energiaforrást a nyugat-európai társainál. Sőt, ha fennmarad ez a tendencia, akkor

Lengyelország Európa egyik legmagasabb költséggel működő villamosenergia-termelőjévé válhat.

 

Tavaly a vártnál kevésbé nőtt a szén-dioxid-kibocsátás

Az ukrajnai háború miatt kirobbant több országot is arra kényszerített, hogy visszatérjen a szénerőművekhez.