Katari vb: Kassai Viktor ellentmond a VAR felhergelt bírálóinak
A német védő, Antonio Rüdiger spanyolok elleni visszavont gólja szemléltette legjobban azt, hogy a játékosok megtanultak együtt élni a VAR-ral – állítja Kassai Viktor, az eddigi utolsó, világbajnokságot megjárt magyar játékvezető. A 2008-as pekingi olimpia és a 2011-es Bajnokok Ligája döntőjén bíráskodó, jelenleg a Bolgár Labdarúgó-szövetség alkalmazásában álló Kassai nem tart attól, hogy botrányos játékvezetői döntésekről is szólhat a vb egyenes kieséses szakasza.
A német védő, Antonio Rüdiger spanyolok elleni visszavont gólja szemléltette legjobban azt, hogy a játékosok megtanultak együtt élni a VAR-ral – állítja Kassai Viktor, az eddigi utolsó, világbajnokságot megjárt magyar játékvezető. A 2008-as pekingi olimpia és a 2011-es Bajnokok Ligája döntőjén bíráskodó, jelenleg a Bolgár Labdarúgó-szövetség alkalmazásában álló Kassai nem tart attól, hogy botrányos játékvezetői döntésekről is szólhat a vb egyenes kieséses szakasza.
– Az idei világbajnokságon működő játékvezetőknek nehezebb a dolguk, mint korábban? – Ahogy a futball, úgy a játékvezetés is változik. Nehéz összehasonlítani különböző korok játékvezetését, hiszen a hetvenes-nyolcvanas években még szinte visszajátszások sem voltak a világbajnokságokon, most pedig már több mint harminc kamera rögzíti az eseményeket. Ennek következtében a bírói hibák könnyebben tetten érhetőek, mert a szuperlassításokban tisztán látszik egy-egy kezezés, szabálytalanság vagy egy néhány centis leshelyzet. Ami viszont sosem változik, az az, hogy a hiba mindig a játékvezető felelőssége.
– Igen, de a játékvezetőt a videóbíró-technológia segíti a hibák kiküszöbölésében. – Ezzel teljes mértékben egyetértek. A játéktéren a rend fenntartása és a szabályok betartatása továbbra sem egyszerű, mert huszonkét embert kordában tartani több tízezer néző előtt embert próbáló feladat.
Ahogyan a mérkőzések minden jelenete látható a televíziós közvetítésben, úgy ezek a képek a játékvezető segítségére is vannak, megadja neki az esélyt, hogy felülbírálhassa a korábban hozott döntését. A videóbíró segítségével nagyban csökkenthető a hibák száma, de azokat soha nem lehet a nullára csökkenteni, mert a futballban több olyan helyzet is adódik, aminek a megítélése nem fekete-fehér, hanem a szürke tartományba tartozik. És a döntéseket továbbra is emberek hozzák meg a technológia segítségével.
– Látott komoly játékvezetői tévedést a vb-n? – Eddig több mint ötven meccset játszottak, természetes, hogy játékvezetői és VAR-hibák is előfordultak. Láthatjuk, hogy hiába dolgoznak négyen is a VAR-szobában, ha ők rosszul elemeznek egy nem egyértelmű szituációt, akkor a végső döntés hibás lesz. Vegyük tudomásul: voltak, vannak és lesznek is téves döntések a játékvezetésben. Az már szakmai kérdés, hogy vannak megmagyarázhatatlan hibák és olyanok, amelyeket emberi szemmel szinte lehetetlen észrevenni.
Emlékezzünk csak a 2010-es vb-re: az angol–német meccsen 2-1-es német vezetésnél Frank Lampard lövése a kapufáról centiméterekkel a gólvonal mögé pattant, de ezt sem az uruguayi játékvezetőnek, sem az asszisztensnek sem volt esélye megítélni, mégsem vezethettek több meccset a vb-n.
Az a bizonyos Lampard-lövés:
– Katarban Griezmann utolsó pillanatban elvett gólja Tunézia ellen és Japán Spanyolországnak rúgott találata borzolta a kedélyeket. Más nagyon nem. Elképzelhető a későbbiekben botrányos játékvezetői ítélet? – Én az első „VAR-os vb-ről”, 2018-ból sem emlékszem súlyos tévedésre. Elfelejthetjük az olyan óriási visszhangot kiváltó eseteket, mint az 1966-os Hurst-lövést a németek elleni döntőn vagy Maradona kezezését az angolok ellen. Ilyen már egyetlen világbajnokságon sem fordulhat elő a jövőben.
A japánok gólja bizonyítja, hogy a technológia segítségével szinte minden mérhető, elkerülendő a 2002-es Dél-Korea–Spanyolország meccsen történteket.
Láthatjuk, hogy jó néhány lesgól született volna ezen a világbajnokságon a VAR-rendszer használata nélkül. Szemléletes példa volt gólja a spanyolok ellen, amelyet a VAR érvénytelenített: rövid várakozás után a játékosok elfogadták a videóbíró beavatkozását, szó nélkül visszafutottak, és különösebb feszültség nélkül folytatódott a meccs. Néhány év alatt a játékosok kezdenek megbarátkozni azzal, hogy a VAR-ral más lett a labdarúgás.
– Más lett például a hosszabbítások miatt is. A tízperces hosszabbítás lesz az új trend a futballban? Ez volt a FIFA instrukciója? – A FIFA arra a megállapításra jutott, hogy mindent meg kell tenni a tiszta játékidő növelése érdekében. A legkomolyabb szintű mérkőzéseken is hatvan perc alatt van a tiszta játékidő, és ez nehéz kérdéseket vetett fel.
Az idei vébé remek lehetőséget kínált a cselekvésre a FIFA-nak: egyértelmű instrukciókat kaptak a bírók, hogy minden lényeges időkiesést számítsanak be a félidők végén. Többek között azért is érdemes nézni a nagy tornákat, mert ezeken leszűrhető, hogy merre tart a játékvezetés, mik a legújabb trendek. Jelenleg úgy néz ki, hogy a FIFA a tiszta játékidő növelését szeretné elérni. Más kérdés, hogy a kontinentális konföderációk és a nemzeti szövetségek alkalmazzák-e ezt az irányelvet, vagy maradnak az eddigi úton. Ezt még nem tudjuk, de a FIFA szándékai világosak.
A FIFA azonban csak ajánlásokat, javaslatokat tehet, mert a mozgástere csak a saját maga által szervezett tornákra terjed ki. Természetesen ha módosulna a labdarúgás szabálykönyve, akkor a tagországokra nézve kötelező érvényű lenne a tiszta játékidő növelése.
– És mikor látunk magyar játékvezetőt, aki 110 percig vezet egy vb-meccset? – Erre nem én vagyok illetékes választ adni, mert nem dolgozom a magyar játékvezetésben. De senki se gondolja azt, hogy olyan könnyű bíróként a vébére való kijutás: a léc hihetetlenül magasan van, Európából mindössze tizenegy játékvezető jutott ki Katarba.
A bolgár játékvezetők szakmai vezetőjeként nagy büszkeség volt számunkra, hogy a harminchat éves Georgi Kabakov az utolsó keretszűkítésig tagja volt a vb-re készülő húszfős európai keretnek, de ő végül a szűkített névsorban nem kapott helyet. Tisztában kell lenni azzal, hogy nem elég, ha egy játékvezető az Európa-ligában vagy a Konferencia-ligában vezet egy-egy meccset. A vébékre a Bajnokok Ligája kieséses szakaszában tartósan jó teljesítményre képes bírók utazhatnak.
A Magyar Nemzet közéleti napilap, a konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkkal
A Magyar Nemzet közéleti napilap, a konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkkal
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.