Nemzetközi gazdaság

„Terror, szabotázs” – áll a bál az Északi Áramlat felrobbantása körül

Egymásra mutogatnak a felek, Moszkva szerint terrortámadás történt, ahogy Kijev szerint is, csak azt épp Moszkva követte el. Közben az EU vizsgálódik és kemény válaszlépést ígér.

Továbbra is rejtély, mi történt az Északi Áramlat I. és II. vezetékével, amelyeknél kedden észleltek szivárgást. Azóta kiderült, hogy robbanás okozta a szivárgásokat, amelynek hatására azonnal beindult az egymásra mutogatás. Sőt, Moszkva szerint egyértelműen terrorcselekmény történt. 

Fotó: MTI / AP / dán fegyveres erők

Ezzel kapcsolatban Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője írt a Telegram-csatornáján. Szerinte az, hogy a korábbi lengyel külügyminiszter, Radek Sikorski a Twitteren azt írta a szivárgást ábrázoló képhez, hogy „Köszönjük, USA”, egyértelmű utalás arra, hogy terrortámadás történt. 

Robbanásokat észleltek az Északi Áramlatnál

Svéd és dán megfigyelőállomások jelentették a mérések eredményét a két vezeték szivárgásainak közeléből.

Ezzel szemben az ukránok szerint az oroszok követtek el terrorcselekményt a vezetékek felrobbantásával, márpedig egész Európa ellen. Erről Mihajlo Podoljak, Volodomir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója beszélt. 

Az Európai Unióban is úgy látják, hogy nem az amerikaiaknak van közük hozzá, épp ellenkezőleg: szabotázs történhetett.

 Erre utaltak német, dán, valamint lengyel képviselők is, és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szintén arról írt közösségi oldalán, hogy a szabotázst ki kell vizsgálni és a lehető legerősebb választ kell rá adni. 

Svédország, amely hivatalos vizsgálatot indított az ügyben, szintén szabotázsnak tartja az akciót, de az ország külügyminisztere, Ann Linde sietett leszögezni szerda reggel, hogy nem tekintik Svédország elleni támadásnak a robbantást.

 

Nem támadták meg Svédországot, mert nem a mi területünkön történt az eset. Ez egy nemzetközi incidens

 

– mondta. Hozzátette: az amerikai külügyminiszter, Antony Blinken a támogatásáról biztosította országát és közölte, hogy Jens Stoltenberg, a főtitkára is tájékoztatást kapott a helyzetről. 

Kinek állhat az érdekében?

Szakértők tegnap óta vitáznak azon, hogy kinek érné meg egy ilyen akció. Sokak szerint Oroszországnak semmiképp, mert egyrészt 51 százalékban a saját, vagyis a Gazprom tulajdona a vezeték, így magának okozna kárt, másrészt pedig ezzel teljesen elvágja a lehetőségét annak, hogy később újraindíthassák a gázszállításokat Európába. Ugyanakkor mások szerint ennek az akciónak nem gazdasági, inkább politikai üzenete van, arra pedig tökéletesen megfelelhet a Kremlnek, hogy feszültséget szítson, illetve közvetetten belekeverje az Egyesült Államokat is az ügybe. 

 

 

 

gázszállítás orosz-ukrán háború Északi Áramlat
Kapcsolódó cikkek