Mintha döntés született volna a Magyar Honvédség vadászgép-beszerzésének ügyében – erre lehet következtetni a napokban történt fejlemények alapján.

Fotó: Bús Csaba / Petőfi Népe

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár angol nyelvű podcastműsorában vendégeskedett december legelején. A The Bold Truth About Hungary című sorozatban Európa biztonságának kérdése volt a fókuszban. Ennek keretében beszélgettek arról, hogy a hadsereg fejlesztése honnan indult a 2010-es években, és milyen okok vezettek a katonai képesség leépüléséhez. Például volt olyan időszak – a sorkatonai szolgálat megszüntetését követően –, 

amikor összesen 17 tartalékost tartottak nyilván Magyarországon.

A kód neve: Zrínyi

Aztán 2016-ban megkezdődött a kormányzati fejlesztési program (Zrínyi), amelynek a sarokköve volt az az elhatározás, hogy el kell érni a hazai 2 százalékának – ez egyben NATO-elvárás is – megfelelő ráfordítást a védelmi célokra. Ez a tervek szerint 2023-ban teljesülhet, az idén még 1,7 százalék lesz. 

Ami ugyanakkor így is jelentős javulás: 2016-ban mindössze 1,02 százalékon álltak a katonai kiadások.

Ez a bővülés nyitotta kaput arra, hogy az elavult szovjet technológiát high-tech eszközökre cseréljék. De nem csupán szimpla beszerzésekről van szó, hanem az új felszerelések hazai gyártókapacitásainak kialakításáról is, ugyanis a kabinet a védelmi ipar feltámasztásában is érdekelt. Üzemek jöttek létre Zalaegerszegen, Kaposváron, Várpalotán, Kiskunfélegyházán, Gyulán és Nyírtelken is. Ennek nemcsak anyagi, hanem nemzetbiztonsági szempontból is jelentősége van.

A háború árnyékában

A Zrínyi-program 2026-ban zárul, de ez nem jelenti a vállalások végét. 

Deklarált szándék például, hogy 2028-ra kiépüljön a nehéz lövészdandár.

Most a katonai fejlesztés egy új szakaszába léptünk, és ennek nagy része az orosz–ukrán háború tanulságaiból fakad – ismertette Szalay-Bobrovniczky Kristóf, kiemelve a drónok használatát. Szerinte a fő cél az elrettentés, hogy Magyarország tudjon kellő erőt demonstrálni mind a fizikai képesség, mind az elszántság terén. A hadsereg engedélyezett létszáma 37,5 ezer fő, ezt kell elérni, majd megduplázni az elkövetkező években.

Fellibbent a fátyol a Gripenekről?

A műsorban ezen a ponton mutattak be röviden egy táblázatot, amely a katonai beszerzések fajtáit és mennyiségét szerepeltette. A legelső tételben a Gripen vadászgépek voltak feltüntetve. 

Ebből pedig kiderült, hogy a már meglévő 14 Gripen mellé 2024-ben még négy érkezne.

Miután a slide-ot maga a honvédelmi miniszter ismertette, felmerült, hogy mindez vajon hivatalos bejelentésnek minősül-e. Hosszú ideje sokakat foglalkoztató kérdés, hogy milyen irányban halad a magyar vadászgépflotta bővítése. A The Bold Truth About Hungary című műsor alapján úgy tűnik, ez a kérdés eldőlhetett, és a svéd gyártmányú Gripenek további vásárlása a jövő.

Fotó: Bús Csaba / Petőfi Népe

A témában a Világgazdaság megkereste a honvédelmi tárcát, arra voltunk kíváncsiak, hogy valóban megszületett-e a döntés a vadászgépállomány fejlesztéséről, és ha igen, pontosan milyen konstrukcióban menne végbe. A minisztérium válaszában erre nem tért ki, ugyanakkor arra mutatott rá, hogy a jelenlegi lízingelt 14 darab harcászati repülőgép logisztikai támogatására vonatkozó szerződés 2026-ig szól. 

A témában a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programmal összhangban vizsgáljuk a további lehetőségeket

– tették hozzá.