Értelmetlen azt gondolni, hogy többé nem lesz Oroszország, és minden területen szétválaszthatjuk a kapcsolatokat – jelentette ki Ausztria külügyminisztere, Alexander Schallenberg.

EU Foreign Affairs Ministers Meeting
Fotó: Thierry Monasse / Getty Images

Dosztojevszkij és Csajkovszkij az európai kultúra része marad, akár tetszik, akár nem. Oroszország továbbra is a legnagyobb szomszédunk lesz, egyben a világ második legnagyobb atomhatalma marad

 – mondta Schallenberg a Reutersnek. Hozzátette: Bécs lazítana a kapcsolatokon, de ez nem lehetséges egyik napról a másikra. A tárcavezető megvédte az ország második legnagyobb bankját, a Raiffeisent is: szerinte észszerűtlen kiemelni a pénzintézet oroszországi üzleti tevékenységét, miközben sok más nyugati cég is ugyanezt teszi.

A nyugati vállalatok 91 százaléka még mindig Oroszországban van, és azt teszi, ami észszerű: kivár

 – hangsúlyozta. Hozzátette: sok amerikai bank is jelen van az eurázsiai országban, például a Bank of America is. A szankciókat tompa fegyvernek nevezte, egyben közölte: a meglévő intézkedések érvényesítését részesíti előnyben a további retorziók bevezetésével szemben. A közép-európai ország tagja az Európai Uniónak, de a NATO-nak nem, és előszeretettel lép fel közvetítőként Nyugat és Kelet között.

Ausztria még mindig importál orosz gázt, Bécs pedig az orosz pénzek egyik kedvelt helye. Források szerint osztrák tisztviselők a háború gyors befejezésében és az Oroszországgal való kapcsolatokhoz normalizálódásában reménykednek, bár az ország tegnap csatlakozott a közös lőszervásárláshoz, ahogy az eddigi szankciós csomagokhoz is.

Ahogy arról a Világgazdaság beszámolt, a Raiffeisen kitalálta, hogyan menekítse ki orosz pénzét: az osztrák bank elcserélné több száz millió eurónyi, Oroszországban rekedt eszközeit a Sberbank befagyasztott európai számláin található pénzére. Az üzleten mindkét pénzintézet nyerne, ám az európai és az amerikai politikusok várhatóan vonakodnak az engedélyezéstől.

Tizennyolc európai ország szavazott a közös lőszervásárlás mellett

Az tizenhét tagja, valamint Norvégia írta alá az Ukrajna védelmi kapacitásait megerősíteni hivatott, közös lőszerbeszerzésről szóló megállapodást. Magyarország inkább a konstruktív tartózkodás eszközével élt, ugyanis Szijjártó Péter szerint nem fegyverszállításokra, hanem béketárgyalásokra van szükség.