A csipgyártás globális akadozása másfél éve hatalmas gond a világgazdaságban, a probléma felbukkanása óta alig csillapodnak a kedélyek. A népszerűbb autók közül sok típusra fél-egy évet is várni kell. Továbbá 2021 tavaszától hónapról hónapra folyamatosan növekednek a nyersanyagárak. Ezt tetézte az orosz–ukrán háború okozta ellátási gond.

Például Ukrajna volt az uniós összeszerelő üzemek egyik legnagyobb kábelköteg-, kábelkorbács-szállítója, s bár a termelés nem állt le teljesen, az ellátás február vége óta igen kiszámíthatatlan. Az alternatív beszerzési források felkutatása vagy a gyárak elköltöztetése hosszú hónapokig tart, tovább növelve az új autóra várakozók sorát. Mert hát a kereslet – egyelőre – igen élénk a személygépkocsik iránt. Ám a jövő bizonytalanabb, mint valaha.

Hosszú várólista

Az ágazati problémák miatt növekvő várólisták a használtautó-piacra is hatással voltak. Egyes népszerű és újszerű használt gépkocsik ára gyakorlatilag a beszerezhetetlen újakéval egyezik meg. Például a népszerű Suzuki vagy Škoda modellek esetében. A Suzuki SUV típusnál fél, a Škoda Octaviánál pedig másfél év most a várakozási idő, ennek megfelelően a használtpiacon is megkérik a jó állapotban levő, keveset futott járgányok árát.

Erős kereslet

Persze nem lesz ez mindig így: az autók iránti kereslet visszaesésére az esztendő második felétől, illetve 2023-tól mind régiós, mind globális szinten számítani kell, hiszen a fejlett és a fejlődő gazdaságok egyaránt csökkenő, eltűnő növekedési mutatókra számítanak, illetve a legjobbak is (mint például Kína vagy akár régiónk éllovasai, minket is beleértve) a korábbiaknál, illetve a tavaly vártnál sokkal lassabb tempóban bővülhetnek.

Ugyanakkor a háttérben több olyan vállalat jelent meg nálunk, melynek révén lényegében régiós nagyhatalom maradhatunk néhány meghatározott autóalkatrész beszállítása terén. És szerencsére nemcsak a belső égésű motorokkal szerelt „régi”, hanem az új, elektromos hajtásláncok tekintetében is.

Stratégiai terület

Talán az egyik legkritikusabb szegmens az akkuk gyártása. Nem csupán egy ketyeréről van szó a sok közül, hanem akár stratégiai ipari ágazatként is felfogható az előállításuk. Mégis:

a tengerentúl és az EU jócskán le van maradva a tervezésben és a gyártásban egyaránt.

Az alágazatban dél-koreai, japán és kínai cégek dominálnak, s az akkumulátorgyártáshoz köthető bányászati területeken, valamint a nyersanyagok feldolgozásában és vegyipari előkészítésében is igen nagy az ázsiai fölény.

Ez utóbbi függés csökkentése, a hazai ellátási láncok erősítése, valamint az itthoni autóipar védelme érdekében igyekszik komolyabb összegekkel támogatni az aksi-előállítást mind az mind Amerika. Bár sokszor annyi történik, hogy akkuvégszerelő üzem létesül, így például Gödön a régió legnagyobb e-autó-akkumulátorokat készítő gyára épül. Mindenesetre – a csipgyártáshoz hasonlóan – ezen áramforrások gyártása is stratégiai ágazattá kezd válni.

Fotó: JOSH EDELSON

Jó hírek

Fontos volt ugyanakkor az e-mobilitás terén az a múlt hét elején tett bejelentés is, mely szerint

az Észak-Magyarországon már jelen lévő Chervon kínai járműipari vállalat újabb 17 milliárd forintos beruházást hoz Miskolcra.

Itt rövidesen csúcstechnológiás berendezésekkel fémöntvényeket állítanak elő elektromos járművekhez. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a bejelentés kapcsán többek közt elmondta: az állam négymilliárd forinttal támogatja a 122 új munkahely létrehozásával járó fejlesztést. Ugyanis kapacitásbővítést hajtanak végre a kínai óriáscég miskolci alkatrészgyártó üzemében. Ennek első ütemét sem régen, 2021 tavaszán jelentették be, mégpedig a Chervon Auto Kínán kívüli legelső, zöldmezős beruházásaként.

A tárcavezető fontos mondatokkal egészítette ki a közleményt. Kifejtette: a nyugati országok korábbi technológiai fejlettségi előnye némiképpen elpárolgott, a keleti társaságok mögötti pénzügyi erő közben jelentősen megnőtt, a munkaerő szempontjából pedig mindig is jobban álltak, mint mi.

Kelet felé

Szijjártó Péter szerint a keleti nyitás stratégiája révén az ottani országokba irányuló magyar 45, a kereskedelmi forgalom 48 százalékkal bővült, és az utóbbi három évben keletről érkezett a legtöbb beruházás hozzánk. Továbbá a múlt esztendő volt minden idők legsikeresebb éve a magyar–kínai kereskedelemben. E relációban a kivitelünk értéke 20 százalékkal, 2,5 milliárd dollárra nőtt, a teljes kereskedelmi forgalom pedig 11 százalékkal bővült, volumene így meghaladta a rekordnak számító 12 milliárd dollárt (mai árfolyamon már több mint 4400 milliárd forintot), és e tendencia az idén is folytatódott.

Az sem mellékes, hogy hazánkban immár közel háromszáz kínai vállalat mintegy húszezer embernek ad munkát.

A miniszter úgy látja, az autóipari forradalom a világgazdaság egyik legjelentősebb folyamata, és „ennek a passzátszelét keletről fújják”, azaz onnan szállítanak eszközöket a nagy nyugati gyártóknak, így elképesztő erejű globális verseny zajlik a kínai beruházásokért is. Hozzátette: azok az országok lehetnek sikeresek a jövőben, amelyek képesek magukhoz vonzani a szektor új korszakának a beruházásait, márpedig Magyarország az európai elektromosautó-ipar egyik éllovasa, és ez a pozíciója tovább fog erősödni.

Új akkutech: Kína nyerekben

Egy-két év, s óriási változás jön az e-autózás világában, ugyanis nem az európai és nem is az amerikai, hanem a kínai mérnököknek sikerült jóval hatékonyabb, könnyebb, kisebb helyen elférő akkumulátorpakkokat gyártani. A tavalyi kínai siker láttán a világ leggazdagabb embere, meg is kereste a csúcstechnológiás BYD (Build Your Dreams) gyártót, amely gyakorlatilag a kínai Teslának felel meg. Az üzletember célja, hogy a mainál is sokkal jobbá tegye a Tesla autók akkumulátorait. Mert közel sem csak arról van szó, hogy egy gépkocsiban összesen 1,2 millió kilométert is elmennek ezek az akkuk, így nem kell teljesítménycsökkenéstől tartani a jármű teljes élettartama alatt.

Vang Csuan-fu (Wang Chuanfu), a BYD vezérigazgatója úgy mutatta be ezt a „penge akksit” (Blade Battery), mint a világ jelenleg legbiztonságosabb autóakkuját, hiszen míg egy klasszikus e-gépkocsi-cellát mondjuk egy ütközésnél hirtelen átfúr valamilyen tárgy, akkor az fel is robbanhat, de minimum túlforrósodik, esetleg kigyullad. Ezzel szemben az új kínai akkumulátor hőmérséklete az átfúrási tesztek folyamán mindössze 30-60 fokot melegedett.