Törökország ellenkezése Finnország és Svédország csatlakozása kapcsán ismét felvetette a kérdést a szövetségen belül: Van-e helye a kisázsiai országnak a szövetségen belül? Tekintve, hogy nem először merülnek fel a török tagsággal kapcsolatban kétségek, a Newsweek vizsgálta meg a kérdést.
Miután Recep Tajjip Erdogan 2016-ban kemény kézzel sújtott le a balul elsült puccskísérletet követően, majd amikor 2019-ben Törökország megtámadta Szíria északkeleti részét, az észak atlanti szervezet tagjai borzadva nézték a történéseket, és mind a két esetben fel is merült, hogy kitegyék Ankara szűrét a szövetségből, az utóbbi esetet követően pedig meg is születtek azok a szankciók, melyeket most Erdogan Finnországon és Svédországon számon kér.
Lindsey Graham amerikai szenátor Törökország NATO-tagságának felfüggesztését is javasolta amíg a török haderő nem áll le az ISIS legyőzésében az amerikaiakat segítő kurdok elleni támadásokkal.
A szenátor javaslatának gyenge pontja azonban, hogy
a szövetséget létrehozó szerződésben nincs meg a lehetősége annak, hogy egyes országok tagságát felfüggesszék, ahogy arra sincs lehetőség, hogy valakit kizárjanak a onnan.
Valami hasonlót viszont lehet csinálni, amennyiben valaki kudarcot vall népe szabadságának, az ország demokráciájának vagy éppen a joguralomnak a megőrzésében. Ebben az esetben a többi tag egyhangúlag határozhat úgy, hogy nem segíti többé a renitens szövetségest.
Azonban ez a lépés is rendkívül messze van a realitástól, hiszen a szövetség második legnépesebb országáról van szó, mely ráadásul rendkívül fontos földrajzi pozíciót foglal el. Mivel ezzel Erdogan is tisztában van, nem meglepő, hogy igyekszik előnyére fordítani a finn és svéd csatlakozási törekvések nyújtotta lehetőségeket.
Törökország legfőbb sérelmei közé tartoznak azok a nyugati kritikák, melyek az ország belpolitikai kérdései kapcsán fogalmazódnak meg, a disszidensek bebörtönzésével vagy épp a kurdokkal szemben tanúsított bánásmóddal kapcsolatban. Erdogan szeretné, ha ezek miatt nem kellene folyton magyarázkodnia és a nyugati vezetők kioktatásait meghallgatnia.
A NATO főtitkára Jens Stoltenberg egy csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta, hogy a szövetség közeli kapcsolatban áll a két északi országgal, ahogy a törökökkel is. Ugyanakkor nem árult el részleteket a tárgyalások kapcsán, ám elmondta, hogy amikor egy olyan fontos szövetséges, mint Törökország aggodalmakat fogalmaz meg, akkor le kell ülni azokat megvitatni és megtalálni azt a közös alapot, amire építeni lehet.
