Az idén májusban átlagosan 21,5 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak az egy évvel korábbit – közölte a KSH csütörtök reggel. Mindez a már egyébként is optimista piaci várakozásokat is messze felülmúlja, a Világgazdaság szerdán publikált elemzői konszenzusa ugyanis 22,3 százalékos inflációt prognosztizált májusra.
A hivatalos adat azt is jelenti, hogy
az eddigi legnagyobb lépés történt az erre az évre kitűzött egy számjegyű infláció elérésében,
és 2,5 százalékponttal süllyedt az éves bázison mért görbe. Ezzel együtt a 21,5 százalékos drágulás így is extrém magas, de legalább lefelé tart. Áprilisban 24 százalékos inflációt mutatott ki a KSH az előző év azonos időszakához képest, márciusban 25,2, februárban 25,4, januárban pedig 25,7 százalékot.
Hogyan változtak az árak áprilisról májusra?
A KSH szerint a fogyasztói árak havi változása áprilisról májusra 0,4 százalékkal csökkentek. Ez bizony trendforduló,
2021 vége óta először történik ilyen.
Már a márciusról áprilisra bekövetkező 0,7 százalékos növekedés is kedvezőnek hatott, de májusra ez tovább olvadt, és már csökkentést mutat. A trend lapunk elemzői konszenzusát is felülmúlta, hiszen a szakértők 0,35 százalékos növekedésre számítottak. Mindez azért fontos, mert azt támaszthatja alá, hogy szinte borítékolható az év végi egy számjegyű infláció. A legfrissebb előrejelzések arról szólnak, hogy 8–9 százalék között alakulhat a decemberi év per év index.
Minek köszönhető az infláció lassulása?
Ennek több oka van, azonban ezúttal talán az üzemanyagár csökkenése a legmarkánsabb. Ez a 7 százalékot is elérhette havi szinten, ami egyértelműen dominálja az inflációs adatot. Az élelmiszerárak vegyesen alakulhattak, sok termék ára csökkent a boltokban, ám a szezonális hatások miatt előfordulhatott, hogy májusban kisebb mértékű élelmiszer-drágulás következett be. Éves szinten viszont így is folytatódhatott az élelmiszer-infláció mérséklődése. Kisebb mértékben, de a háztartási energiák ára is segítette a süllyedést, illetve az erős forintárfolyam is nagyban segített. Azt is meg kell említeni, hogy a vármegye- és országbérlet májusi bevezetése – amellett, hogy nagy könnyebbség a lakosság és a vállalatok számára – a szolgáltatói árak inflációjára is kedvező hatást gyakorolt.
Mi és mennyivel drágult egy év alatt?
Az árnövekedés tizenkét hónap alatt, 2022. májushoz viszonyítva:
- élelmiszerek: 33,5 százalék,
- háztartási energia: 37,2 százalék,
- szeszes italok, dohányáruk: átlagosan 19,3 százalék,
- tartós fogyasztási cikkek: 8,1 százalék,
- üzemanyagok: 17,7 százalék,
- szolgáltatások díja: 14,3 százalék.
Mi és mennyivel változott egy hónap alatt?
Egy hónap alatt, 2023. áprilishoz viszonyítva:
- A fogyasztói árak átlagosan 0,4 százalékkal csökkentek.
- Az élelmiszerek átlagosan 0,1 százalékkal drágultak.
- A háztartási energia ára 3 százalékkal mérséklődött.
- A járműüzemanyagok 6,6 százalékkal kerültek kevesebbe.
- A szolgáltatások 0,9 százalékkal drágultak.
Mi a dolga most az inflációval a jegybanknak?
Akárhogy is, pezsgőt bontani az infláció alakulását látva indokolatlan. A neheze ugyanis csak ez után jön: le kell vinnie az inflációt a 2–4 százalékos célsávba. Ehhez pedig tartósan szigorú monetáris politikára lesz szükség. Virovácz Péter, az ING közgazdásza erről azt mondta, hogy lezárul egy időszak, mégpedig a negatív reálkamatoké. Ahhoz, hogy a jegybank képes legyen visszaterelni az inflációt a normális mederbe, a monetáris politika normalizációjának úgy kell végbemennie, hogy mindvégig pozitív maradjon a reálkamat környezet.
A jegybank tehát tartósan a megtakarítások ösztönzésén, a fogyasztás és beruházás visszafogásán kell dolgozzon. Csak így lehet ellene dolgozni a folyamatosan jelenlévő belső és külső inflációs nyomásnak. Hallva a jegybanki kommunikációt, úgy vélem, hogy ez megvalósul, így az idei 18,7 százalékos infláció után jövőre 5 százalék alatti átlagos pénzromlással kalkulálhatnak a piaci szereplők
– értékelt az elemző.
Az elemzők nem kerteltek: pontosan megmondták, mennyivel drágult az élet |
