Vlagyimir Putyin orosz elnök várhatóan nem vezet be hadiállapotot Oroszországban, hanem egy teljesen más rezsim bevezetésével próbálhatja meg megvédeni a népszavazásokon elcsatolt területeket – írta meg a Readovka orosz online újság. Az orosz elnök szeptember 21-én írta alá a részleges mozgósításról szóló rendeletet, aminek a célja az Ukrajnában zajló „különleges katonai hadművelet” támogatása. Ez az intézkedés, valamint a négy ukrán régióban tartott népszavazások a legtöbb szakértő szerint a hadiállapot bevezetésének az előfutárai lehettek, ami a totális háború kirobbanását jelentené. 

People attend a rally and a concert marking the annexation of four regions of Ukraine Russian troops occupy - Lugansk, Donetsk, Kherson and Zaporizhzhia, at Red Square in central Moscow on September 30, 2022. (Photo by STRINGER / AFP) RUSSIA-UKRAINE-CONFLICT-ANNEXATION
Fotó: Stringer / AFP

Szeptember végén az orosz hadsereg által megszállt négy ukrán területen a moszkvai adminisztráció népszavazásokat tartott, a lakosság szavazhatott arról, hogy Oroszországhoz akarnak-e csatlakozni. A voksolás az elcsatolást támogatók győzelmével ért véget, ezt követően Vlagyimir Putyin aláírta az annektálásról szóló dokumentumot, amelyet azóta az orosz parlament alsó- és felsőháza is ratifikált. Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja régiók megszállt területei a Kreml álláspontja szerint Oroszország részévé váltak. A csatlakozás átmeneti időszaka 2026. január 1-jén zárul

a régióknak addig kell megoldaniuk az orosz gazdasági, pénzügyi, hitel- és jogrendszerbe, valamint a hatóságok rendszerébe való integrációt.

Moszkva azt sem tudja, hogy mekkorák az elcsatolt régiók, de a fenntartásukra van pénz

Konzultációt tartanak a megszállt területeken élőkkel a határok pontos meghatározása érdekében.

A nemzetközi közösség nagy része kijelentette, hogy nem tartja legitimnek az ukrán területek elcsatolását, de ettől függetlenül az orosz álláspont szerint a négy régió már Oroszországhoz tartozik, és 

ez utat engedhet a háború eszkalációjának. 

Az ukrán hadsereg sikeresen szorítja vissza az orosz erőket az ország déli és keleti részén is, egyre nagyobb területek ellenőrzését szerezve vissza a kijevi adminisztrációnak. Egyes hírek szerint az ukránok áttörték a frontot Herszon régióban, illetve Liman város bevétele után benyomultak Luhanszk térségébe is. Moszkva tekinthet úgy az ukrán előrenyomulásra, mint közvetlen támadásra Oroszország ellen, ami hadiállapothoz és totális háborúhoz vezetne.

Russia illegally annexes 4 Ukrainian regions SAVUR-MOHYLA, UKRAINE - SEPTEMBER 30: People holding Russian flags take part in a rally after Russia announced illegal annexation of four regions of Ukraine, in Savur-mohyla, Donetsk Oblast, Ukraine on September 30, 2022. The referendums that took place in Donetsk, Kherson, Luhansk, Zaporizhzhia regions have been condemned by the international community, with European nations and the US calling them 'sham' and that they will not be recognized. (Photo by Stringer/Anadolu Agency via Getty Images)
Fotó: Anadolu Agency / Getty Images

Egyes orosz tisztségviselők már beszéltek arról, hogy nem hadiállapotra lenne szükség az elcsatolt területek védelmében, hanem 

az elnöknek terrorellenes műveletet kellene indítania az ukrán támadók visszaverésére. 

Többek között Szergej Akszjonov, a Krími Köztársaság vezetője is ezt javasolta Putyinnak.

A zaporizzsjai régióban zajló különleges művelet státuszát a terrorizmus elleni küzdelemre kell változtatni. Ez lehetővé teszi a rend gyors és hatékony helyreállítását

– ezt Vlagyimir Rogov, az Együtt vagyunk Oroszországgal mozgalom elnöke mondta.

Védelmi szakértők szerint Vlagyimir Putyinnak most ultimátumot kellene benyújtania Ukrajnának, amelyben követelnie kellene, hogy Kijev vonja ki a csapatait a Luhanszki és Donyecki Köztáraság területéről, valamint a zaporizzsjai és a herszoni térségből. 

Moszkva már többször is felszólította az ukrán vezetést, hogy állítsa le az oroszok által megszállt régiók elleni támadást.

Szakértők attól tartanak, hogy amíg az ukránok a megszállt és elcsatolt területeken harci tevékenységet folytatnak, addig nagy az esély rá, hogy Moszkva végül nukleáris fegyverhez nyúl az érdekei védelme érdekében. Az orosz védelmi miniszter, 

Szergej Sojgu ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy Oroszország nem kíván nukleáris fegyvereket bevetni, 

mert ezek szükségesek a kölcsönös beavatkozásoktól való elrettentéshez. A terrorellenes művelet szabályai szerint Moszkva nem vethetne be taktikai atomfegyvereket. Ennek ellenére azt még nem lehet megjósolni, hogy Ukrajna nyugati szövetségesei mit lépnének, ha Vlagyimir Putyin terrorellenes hadműveletet jelentene be.

Fotó: Alekszandr  Nemenov / AFP

Mi az a terrorellenes hadművelet, és milyen lehetőségeket biztosít Moszkvának?

Terrorellenes hadműveletet utoljára 1999-ben hirdetett Oroszország, akkor Csecsenföld területén. Ezt az ország első választott elnöke, Borisz Jelcin indította, és tíz évig, 2009. április 16-ig tartott.

A terrorellenes hadműveleteknek létező jogi szabályozása van, amely meghatározza, hogy az állam mit tehet a terrorizmus megfékezésére.

  • Azon a területen, ahol életbe lép, a katonaság bármikor követelheti a magánszemélyektől, hogy személyazonosságukat hiteles dokumentumokkal igazolják.
  • A lakosságot kitilthatják bizonyos területekről, tereptárgyakat és járműveket elvontathatnak bárhonnan.
  • A közrendet, az állami védelem alatt álló, valamint a kiemelt értékű objektumokat fokozott erővel védhetik.
  • Lehallgathatják a területen élők telefonbeszélgetéseit, és ellenőrizhetik bármely távközlési csatornán a továbbított információkat.
  • Gépjárműveket indokolt esetben bárkitől le lehet foglalni.
  • A robbanásveszélyes, radioaktív, kémiailag és biológiailag veszélyes anyagokat használó iparágak és szervezetek tevékenységét felfüggeszthetik.
  • A jogi személyek és magánszemélyek számára nyújtott kommunikációs szolgáltatásokat felfüggeszthetik vagy korlátozhatják.
  • A lakosságot ideiglenesen áttelepíthetik máshová.
  • A járművek és a gyalogosok mozgását korlátozhatják.
  • A lakosságnak akadálytalan bejutást kell biztosítania a terrorelhárításban részt vevő hatóságoknak a lakó- és egyéb ingatlanokba és a hozzájuk tartozó telkekre.
  • A lakosság ruházatát és táskáját bármikor ellenőrizhetik.
  • Fegyverek, lőszerek, robbanóanyagok, speciális eszközök és mérgező anyagok értékesítését korlátozhatják vagy betilthatják.
  • A magánnyomozói és más biztonsági tevékenységet végző cégek tevékenységét korlátozhatják vagy felfüggeszthetik.