A magyarországi közúti fuvarozók egy részének akár havi 500 euró többletköltsége is keletkezik az elmúlt másfél évben több lépésben bevezetett uniós mobilitási csomag miatt

 – derül ki abból a levélből, amelyet két hazai érdekképviselet, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) és a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT) fogalmazott meg az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) kérésére.

Truck at rest area on the A9 motorway
Több, jobb és megfizethető szolgáltatást kínáló kamionparkolóra lenne szükség Európa-szerte.
Fotó: AFP

Döntően a kicsiket sújtja a nagy költség

A szaktárca arra volt kíváncsi, hogy az Bírósága előtt tárgyalás alatt lévő – egyes pontjaiban Magyarország által is megtámadott – csomag követelményeinek betartása milyen hatással van a hazai közúti fuvarozókra. A válasz érdekében az érdekképviseletek által végzett felmérés során több mint 200 cégtől érkezett visszajelzés, a válaszadók összetétele pedig jól reprezentálja a hazai közúti áruszállítók összetételét: közel kétharmaduk legfeljebb 10 gépjárművet üzemeltető mikrovállalkozás, további 30 százaléknyi kisvállalkozásnak is kevesebbje van 50 gépjárműnél, és csak a fennmaradó hányad számít közép- vagy nagyvállalkozásnak. Ez azért is fontos, mert a mobilitási csomag előírásainak betartása döntően kis tőkeerejű vállalkozásokat kényszerít nagyobb, egyben a versenyképességüket rontó kiadásra.

Átgondolatlan kabintilalom

A Kovács Kornél főosztályvezetőnek címzett levél szerint a válaszadók közel kétharmadának nőttek a kiadásai a mobilitási csomag miatt, e csoportnak pedig a negyede nyilatkozott úgy, hogy legalább az említett havi 500 euróval kell többet fizetniük az új előírások betartása érdekében. 

 

A többletkiadást a formálisan a gépjárművezetők munkakörülményeinek javítását célzó, valójában rejtett piacvédelmi intézkedésnek is tartható csomag okozza

 

 – válaszolt a Világgazdaságnak Árvay Tivadar, az MKFE főtitkára. Az előírások, így a költségnövekedések is szoros összefüggésben állnak a cikkünk címében kiemelt kamionparkolók szolgáltatásaival. Az egyik új szabály szerint ugyanis a sofőrök nem tölthetik a vezetőfülkében a pihenőidejüket, ha az 45 óránál hosszabb, ekkor valamilyen szállást kell igénybe venniük. Ám ha a kamionparkolóban nincs szálláshely – márpedig alig van –, akkor a sofőr kénytelen az áruval tele járművét őrizetlenül hagyni a parkolóban – mert kevés az őrzött parkoló is –, hogy az esetenként 20-30 kilométerre lévő szállodában éjszakázva még pluszköltsége is keletkezzen. Kézenfekvő elvárás lett volna Árvay Tivadar szerint, főleg, ha a csomag célja valóban a gépkocsivezetők munka- és szociális körülményeinek a javítása, hogy a kötelezettség életbelépésének idejére álljanak rendelkezésre megfelelő számban kellő infrastruktúrával felszerelt, őrzött, megfizethető díjakat kérő kamionparkolók Európa-szerte. A mobilitási csomag azonban nem várt el ilyet. Eközben a kabintilalom a válaszadó vállalkozók 30 százalékának növelte a költségeit, a válaszolók ötödének legalább 200 euróval. A kabinban alvás bírsága alkalmanként 2000 euró.

Legalább mosdó lenne!   

A magyarországi fuvarozók a hazai parkolókban nemigen éjszakáznak, számukra inkább a rövidebb idejű tartózkodáskor szükséges infrastruktúra a fontos, például a tisztálkodási lehetőségek. Az országon áthaladó külföldi kamionosok azonban a szállást is igényelhetik. Az országban több tucat kamionparkoló működik, van köztük néhány jó minőségű is, de a többségüket fejleszteni kellene Árvay Tivadar szerint, a számukat pedig növelni. Most ugyanis gyakori, hogy a jobb minőségű parkolókba olyan sok kamion áll be éjszakára, hogy a sor kilóg az útra, vészvillogóval néha még a leállósávot is elfoglalják. Esetenként a rendőrségnek kell intézkednie. 

Kézenfekvő, hogy elsősorban az M1-es, az M0-s és az M3-as autópálya mentén lenne mielőbb szükség új létesítményekre. 

Az unióban minősíthetők a kamionparkolók bronz, ezüst-, arany- vagy platinafokozattal. Az erről kiadott kézikönyv szerint nem ördögtől való a kulturált pihenés lehetőség, a wifi, a zuhanyozó, a vécé, a mosási és a szárítási lehetőség, az elkerített és bekamerázott járműrakomány őrzése vagy a szilárd járműbeálló burkolat. Nem árt a megfelelő világítás és az elektromos beléptető rendszer sem. Az ilyen célú beruházásokhoz támogatás is igényelhető az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből (CEF). 

A kézikönyv egy Európa-térképen zöld pöttyökkel jelölte meg azokat a helyeket – Magyarországon több mint kéttucatot –, ahol hiányosságok vannak a biztonságos és védett parkolók terén.

A minősítés nem kötelező, Európa keleti felében egy horvátországi és egy romániai parkolón kívül máshol nem is éltek vele a kiadvány szerint. Ez az összeállítás azonban nem feltétlenül naprakész, Árvay Tivadar úgy tudja, hogy Magyarországon is van néhány minősített kamionparkoló. Igaz, a minősíttetést Németországon és Belgiumon kívül máshol sem vitték túlzásba.

 Már a bronzminősítéshez is szükségesek a következők:

  • Férfi- és női vécék megléte és üzemelése
  • Férfi- és női tusolók megléte és üzemelése
  • Vécék rendszeres tisztítása és ellenőrzése (tisztítási terv szerint)
  • Fürdők rendszeres tisztítása és ellenőrzése (tisztítási terv szerint)
  • Vízcsapok megléte és üzemelése
  • Szemétládák megléte
  • Biztonságos közlekedést segítő, világos jelzések elhelyezése a parkolóban
  • Segélykérési elérhetőségek kihelyezése a parkolóban
  • Étel- és italvásárlási lehetőség 24/7 alapon
  • Internetes hozzáférés
  • Személyes használatra szolgáló áramellátás

Ezzel szemben a tapasztalatok szerint ott sem mindig működik, vagy nincs rendben tartva a zuhanyozó, ahol egyébként van.

Parkolófejlesztésekre szükség lehet egy másik mobilitási előírás, a gépjárművek nyolchetenkénti hazatérési kötelezettsége miatt is. Ez esetben a kamionnak nem elég a saját országába belépnie, el kell jutnia a telephelyére, de Árvay Tivadar szerint ez teljesíthető lenne, ha határmenti parkolók indítanának egy ilyen célú telephely-szolgáltatást. Ekkor elég lenne a sofőrnek hazautaznia, a járművet viszont nem kellene üresen közlekedtetni. Persze a járművezetőknek legalább négyhetente haza kell térniük, ami a válaszadók 15 százalékának további legalább 200 eurójába kerül. Közel negyedük úgy érzi, hogy a fenti pluszköltségek miatt romlik a belföldi versenyképessége is.