Július 1-jétől centralizált hulladékgazdálkodás váltja fel a jelenlegi önkormányzati és állami hulladékgazdálkodási rendszert, ekkortól az állam a hulladékgazdálkodási közfeladat gyakorlásának jogát egy koncessziós szerződéssel átengedte az erre kiírt pályázat nyertesének, a Mohu Hulladékgazdálkodási Zrt.-nek. Arról, hogy a társaság hol tart a feladat átvételével, a cég vezérigazgatója, Pethő Zsolt nyilatkozott a Világgazdaságnak.

Pethő Zsolt: a Mohu júliusra lezárja a tárgyalásokat leendő partnereivel.
Fotó: Mol

 

Hány alvállalkozóval szerződött a Mol a hulladék gyűjtésére, szállítására, illetve feldolgozására?  

A társaság tavaly év végéig a hulladékgazdálkodásban részt vevő több mint 200 vállalattal szerződött, és olyan együttműködési megállapodást kötött, amellyel bizonyította, hogy a koncessziós tevékenység ellátását biztosítani tudja július 1-jétől. A kapacitások rendelkezésre állását a lakossági és az intézményi körben is minden anyagáramra igazoltuk. A célunk az, hogy az új rendszernek egy egységes, kapacitásban és koordinációban is megfelelő szakmai háttere legyen és európai színvonalon működjön. Ebben a munkában számítunk a hazai hulladékgazdálkodás jelenlegi szereplőire is. Mindenkivel együtt akarunk dolgozni, aki versenyképesen magas minőségben végzi el a feladatát, ezekről egyeztetünk most. Ezeket a tárgyalásokat a koncesszióban foglalt feltételek szerint ez év július 1-jéig lezárjuk, a folyamat során lefektetjük a jövőbeli együttműködés legfontosabb részleteit, jelenleg több száz alvállalkozóval folytatunk tárgyalásokat.

Mi lesz azokkal a vállalkozásokkal, amelyek korábban egy adott régióért feleltek, de most nem lettek régiókoordinátorok?  

Mindenkinek lesz dolga a jövőben is, ha átlátható, versenyképes, minőségi szolgáltatást tud nyújtani. Számítunk a hulladékgazdálkodás jelenlegi résztvevőire, szakértelmére. A Mohu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. a nyilvánosan meghirdetett tender után kiválasztotta azt a hat regionális koordinátort, amely 2023. július 1-jétől begyűjti a lakossági hulladékot, továbbá együttműködik a közszolgáltatói körrel. A régiókoordinátorok közreműködőivel a Mohu szerződik a közszolgáltató alvállalkozói feladatok ellátására, velük a szerződéses tárgyalás folyamatban van.

Mi pontosan a régiókoordinátorok feladata?  

Az, hogy az uniós és hazai szabályoknak, valamint a koncessziós társaság útmutatásának megfelelően, fenntarthatóan, előkezelésre minél alkalmasabb módon gyűjtsék a szemetet, amely ezt követően újra feldolgozható. A régiókoordinátorok és közreműködőik a hulladékot csak gyűjtik és szállítják, ezt követően átadják a kezelőknek, de a kezelést nem ők végzik majd. A régiókoordinátor a régiós ügyfélszolgálatokat, a begyűjtési és szállítási folyamatokat koordinálja, a teljesítmény kontrollját, ellenőrzését a koncessziós társasággal végzik. Közösen keressük a szétaprózódott műszaki tartalomnak az egységesítési lehetőségét a területi, földrajzi és eltérő infrastruktúra-hálózat figyelembevétele és azok fejlesztési javaslata mellett.

A kiválasztott hat régiókoordinátor:

  • Észak-dunántúli régió – GYHG konzorcium: GYHG Nonprofit Kft., Depónia Nonprofit Kft., NHSZ Vértes Vidéke Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.
  • Dél-dunántúli régió: KHG Konzorcium: KHG Nonprofit Kft., Zalai Közszolgáltató Nonprofit Kft.
  • Budapesti régió: BKM Nonprofit Zrt.
  • Közép-kelet-magyarországi régió: DTKH Nonprofit Kft.
  • Észak-kelet-magyarországi régió: NHSZ Zuonok Zrt. 
  • Tisza térségi régió: Tappe Hulladékgazdálkodási, Köztisztasági, Szolgáltató Kft

Minden fő hulladéktípus esetén születtek meg a szükséges szerződések?  

A kapacitások rendelkezésre állását a lakossági és az intézményi körben is igazoltuk minden anyagáramra.

Milyen feladatokat végzett el a Mohu az új hulladékgazdálkodási rendszer júliusi beindulása érdekében, illetve milyen teendője van még hátra?

Alvállalkozók kiválasztása, a visszaváltó automaták beszerzése, a visszaváltási rendszer automatáinak zajlik a pályázata.  

A Mol csoporton belül a hulladékkoncesszióban foglalt feladatokért felelős leányvállalat, a Mohu Hulladékgazdálkodási Zrt. hatékony, centralizált, átláthatóbb és ügyfélbarát működéssel kezeli majd a felelőssége alá tartozó hazai hulladékot, szem előtt tartva az uniós hulladékgazdálkodási célkitűzéseket. A koncesszió bejelentése óta több területen is zajlanak a szükséges folyamatok. Meghirdettük az Intézményi alvállalkozói pályázatot, megkezdtük a tárgyalásokat a hulladékkezelő gazdasági létesítmények üzemeltetőivel és tulajdonosaival a szükséges kapacitások lekötéséről. Sikeresen lefolytattuk a 2024. január 1-jével induló országos kötelező visszaváltási rendszerhez szükséges visszaváltó automaták beszerzési eljárását, valamint megszületett az együttműködési megállapodás a rendszerben kulcsszereplő italpalackozók és kiskereskedelmi egységek érdekképviseleti szövetségével. Elindult a kiskereskedelmi egységek regisztrációja az italcsomagolási visszaváltási rendszerbe, valamint a kötelező regisztráció a Mohu Partner Portálon a hulladéktermelő intézmények és gazdálkodó szervezetek számára.

Mindezek mellett elindult a beruházási tervek összeállítása, kormányzati elfogadtatása és a lakossági és intézményi szemléletformálás előkészítése.

Mely begyűjtött hulladékokat kívánja maga feldolgozni a Mol azonfelül, amelyeket eddig is újrahasznosított?

Jelenleg is igen széles a begyűjtött és feldolgozott hulladékok palettája a Mol csoporton belül, amelyhez a koncesszió feltételeinek megfelelően társul a következő 10 évben minimum 185 milliárd forint értékben vállalt beruházás, ezen belül is egy évi legalább 100 ezer tonna települési szilárd hulladék energetikai hasznosítására alkalmas létesítmény felépítése és üzemeltetése, ami már az első 5 évben megvalósul. A beruházásokkal kapcsolatos konkrétumokat a későbbi egyeztetések során alakítjuk ki.

A Mol kíván-e újabb hulladék-újrahasznosító cégeket vásárolni a már meglévő műanyagoson felül?  

Ahogy említettem, a partneri együttműködéseket érintő tárgyalások folyamatban vannak, több feladatot alvállalkozókkal kötött megállapodásokon keresztül lát majd el a Mol. Ezenfelül folyamatosan vizsgáljuk, hogy milyen igény jelentkezik, amely újabb beruházásokat tehet indokolttá.

Sok minden megváltozik júliustól a hazai hulladékgazdálkodásban.
Fotó: Kovács Anikó / MTI (illusztráció)

Korábban a kukaholding köteles volt tenderen felkínálni az újrahasznosítható hulladékot. Ezt teszi majd a Mol is? Ha nem, milyen rendszerben jutnak el az újrahasznosítókhoz a hulladékok?  

A lakossági hulladék korábban is az NHKV tulajdonát képezte, a keletkezéstől kezdve és térítésmentesen. Az ilyen hulladékért később fizettek a hasznosítók, ezt hasznosíthatták tovább, vagy éppen kereskedtek vele. Ebben a tekintetben az új koncessziós rendszerben sem lesz változás.  

Milyen gyakran lesznek tenderek?  

Folyamatosan kívánunk aukciókat szervezni.

Az energetikailag hasznosítható hulladékot a Mol saját tulajdonú égetőkbe viszi majd, vagy felkínálja más cégeknek, például a papírt is tüzelő Hamburger Hungáriának?  

A koncesszió feltételei között szereplő beruházások értelmében a Mol jelentős beruházásokat hajt végre, hogy az energetikailag hasznosítható hulladékot saját maga dolgozhassa fel. Ennek érdekében a meglévő kapacitások mellett épül meg az évi legalább 100 ezer tonna szilárd hulladék energetikai hasznosítására alkalmas hulladékégető is.

Mi lesz a fémhulladék sorsa? Ezen belül hová kerülnek a roncsautók, amelyeknek úgy tudom, bejáratott begyűjtési rendszere volt a Car-Rec Kft.-n keresztül? Fel tud-e, akar-e lépni a Mol az illegális autóbontás ellen?

Ezen a területen is dolgozunk, a célunk, hogy optimális, transzparens ellenőrizhető módon működő rendszert alakítsunk ki, mivel jelentős potenciált rejt a terület.

Már most is ezer helyszínen gyűjt a Mol

A Mol jelenleg is az egyik legnagyobb és legösszetettebb hulladékkezelési rendszert működteti a hazai ipari vállalkozások közül. Évi 100-120 ezer tonna saját hulladék feldolgozása mellett jelentős mennyiségű külső hulladék kezelésére képes a honlapja szerint:

• évente mintegy 500 ezer gumiabroncsot hasznosít újra és tartós útalapanyagot készít a zalaegerszegi gumibitumen-gyártó üzemében,

• szintén Zalaegerszegen az elmúlt tíz évben 240 ezer tonna építőipari bitumen-alapanyag készült a társaság fáradtolaj-begyűjtésének és -újrahasznosításának köszönhetően,

• 350 töltőállomáson gyűjt sütőolajat, ennek köszönhetően az elmúlt tíz évben mintegy 3 millió liter használt sütőolajból lett bioüzemanyag-alapanyag,

• a Mol 25 százalékos tulajdonában lévő komáromi Rossi Biofuel üzemek évi 150 ezer tonna kapacitással növényi és állati eredetű zsiradékot, köztük sütőolajat dolgoznak fel és alakítanak át bioüzemanyag-alapanyaggá,

• két modern veszélyeshulladék-feldolgozó üzemet, valamint két hulladéklerakót üzemeltet,

• bevezette a saját gyártású Fonte Natura ásványvizet, a terméket 100 százalékban újrahasznosított PET palackokban forgalmazza.