Általános kútamnesztia: az új kutak létesítéséhez szükséges hatósági engedélyeztetési eljárás megszűnik

2023.06.08. 14:21

Forrnak az indulatok a fúrt kutak miatt

Forrnak az indulatok a Dél-Alföldön a fúrt kutak miatt. Bár az Agrárminisztérium azt írta, hogy továbbra is díjmentesen lehet üzemeltetni a korábban létesített és bejelentési kötelezettségnek eleget tevő kutakat, sok falugazdász mégsem nyugodt.

Arany T. János

Fotó: Karnok Csaba

Mint korábban megírtuk, 2018. december 20-án jelent meg a Magyar Közlönyben a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása, amely mentesíti a bírság megfizetése alól az engedély nélkül létesített fúrt kutak gazdáit, ha a vízjogi fennmaradási eljárást 2020. december 31-ig kérelmezik. Ezt a kormány meghosszabbította 2023. december 31-ig. Mégis nagy volt a gazdák felzúdulása Bordányban, ahol a közelmúltban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei szervezete rendezett fórumot. Mindez márciusban történt. Akkora volt a gazdák felháborodása, hogy a kormány meghátrált: 2024-től komoly változások jönnek a háztartási, kerti kutakra vonatkozó szabályokban. Általános kútamnesztiát fognak bevezetni, az új kutak létesítéséhez szükséges hatósági engedélyeztetési eljárás megszűnik, és sok esetben a bejelentési kötelezettség is megszűnik.

Fellélegezhetnek a fúrt kutak tulajdonosai

A kútbejelentés célja elsősorban az lett volna, hogy kiderüljön, mennyi kút működik Magyarországon. A lehetőség ellenére kevesen tettek eleget kötelezettségüknek. Erre már nem is lesz sokáig szükség: a legújabb törvényjavaslat szerint minden sekély, talajvizet érintő kút jogszerűen létesítettnek minősül 2024-től. A kezdeti vasszigortól hossszú út vezetett a teljes kútamnesztiáig.

Indulatok a szakmai fórumon

Márciusban szakmai fórumot rendezett Mórahalmon a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád Csanád Vármegyei Szervezete, aminek témái az öntözés szabályozása és a gazdálkodókat érintő ezzel kapcsolatos tudnivalók voltak. Nem közeledtek mindenben az álláspontok. A szakértők felkészültek voltak és alaposak, a gazdák pedig kíváncsiak és türelmetlenek. Az gyorsan kiderült, hogy mindenki problémája egyedi, de a lényeg, hogy az engedély nélkül létesített, az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutakat engedélyeztetni kell. Ha ez nincs, akkor ugrott a termeléshez kötött támogatás is.

A hatóság megmutatja, merre lakik a jó Isten

Fackelmann István, Ásotthalom alpolgármestere azt mondta, nehéz helyzet elé állítja a sors a gazdákat, az, hogy ennyien összejöttek, azt jelenti, sokakat érint a probléma.

Nem a mi feladatunk vízzel ellátni a Homokhátságot, hanem az államé

 – jelentette ki. Egy fontos gondolat a Nemzeti Földügyi Központ illetékesének szájából hangzott el, aki azt mondta, hogy ők hiszékenyek, elhiszik, amit a hármas számú mellékletre írnak a bejelentők, de ha egyesek kijátsszák a rendeletet, akkor ők is megmutatják, merre lakik a jó Isten, mert a szabályt be kell tartani. Az engedélyeztetés költségén alakult még ki vita, ami a szakemberek szerint nem sok, a gazdák szerint viszont igen.

Mi Hazánk és a fúrt kutak

A Mi Hazánk hamar magáénak érezte a fúrt kutak ügyét és szinte azonnal rámozdult a témára. Március végén Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője napirend előtti felszólalásában hívta fel a figyelmet arra, hogy sok százezer ember aggódik amiatt, hogy 2023 végén lejár az engedély nélkül fúrt kutak moratóriuma. Majd aláírásgyűjtésbe kezdtek.

Óriási eredménynek tartom, hogy ezzel az utcai jelenléttel a Mi Hazánk, a több tízezer aláírással, amit eddig összegyűjtöttünk, meghátrálásra kényszerítettük a kormányt. Egyelőre nem tudjuk, mi van ebben a legújabb kútamnesztia törvényjavaslatban, de ez egyértelműen a Mi Hazánk sikere, ezt mi értük el, nélkülünk bevezették volna

 – mondta Toroczkai László országgyűlési képviselő, a Mi Hazánk elnöke május 19-én Szegeden, az Anna-kútnál tartott sajtótájékoztatóján, ahol aláírásokat is gyűjtöttek a fúrt kutakra vonatkozó bejelentési kötelezettségre vonatkozó moratórium meghosszabbításáért. Toroczkai emlékeztetett, hogy a Mi Hazánk mozgalom azonnal tiltakozó akciót indított és járják az országot.

Rendeződik a kerti kutak sorsa

A legfontosabb változás, hogy új elemmel egészül ki a vízgazdálkodási törvény: külön szabályozás vonatkozik 2024-től a háztartási célú kutakra. Idetartozik gyakorlatilag az összes kerti kút, ha a mélysége nem éri el az 50 métert, nem érinti az első vízzáró réteget, a háztartási vízigény kielégítésére szolgál, vagyis az éves vízmennyiség nem haladja meg az 500 köbmétert és gazdasági célokat nem szolgál. A háztartási kút a természetes személyek ivóvíz-szükségletének, vagy a háztartás egyéb vízigényének – például öntözés, autómosás – kielégítését szolgálhatja. A törvény csak mennyiségi korlátozást határoz meg. Fontos, hogy a törvénymódosítás csak a háztartási célú létesítményekre vonatkozik, vagyis az egyéb célt kiszolgáló, vagy mélyebb kutak hatósági engedélyeztetési eljárását nem érinti a változás.

Veszélyeztetheti a vízkészletet

A hgv.hu-nak adott interjúban Rózsa Attila, a Magyar Vízkútfúrók Egyesületének (MVE) elnöke kijelentette, hogy az engedély nélkül épített kutak komoly kockázatot jelentenek a felszín alatti vizek minőségére, hiszen a tervezőknek, a hatóságoknak, a víziközmű-vállalatoknak semmilyen rálátásuk nem lesz azok működésére, az ország vízkészletét veszélyezteti a kormány totális kútamnesztiája. Az MVE becslése szerint 1992 előtt a kutak 10-20 százalékát, 2000-ben a felét, 2010-ben a 80-90 százalékát, napjainkban pedig a 90-95 százalékát engedély nélkül építették, illetve építik.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában