Görögország újra intenzív tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal annak érdekében, hogy a 2021–2027-es európai uniós költségvetési ciklusban a határkerítések építési költségeit a közös alapból fizessék – számolt be a brüsszeli Politico hírportál meg nem nevezett forrásra hivatkozva.

Athén már korábban is tett hasonló javaslatokat, miszerint a bizottságnak engednie kellene, hogy az integrált határigazgatási alap (IBMF) 7,4 milliárd eurós költségvetését a tagországok az unió külső határára épített kerítések költségére is felhasználhassák. 

Ez nem is állna távol az IBMF célkitűzéseitől, lévén, hogy az alap felel az illegális bevándorlás megelőzésének és a migrációs folyamatok hatékony felderítésének finanszírozásáért is.

Tavaly ősszel lángolt fel újra a vita az európai határkerítések ügyében, amikor Belarusz és az unió közös határszakaszán óriási tömegekben próbáltak illegálisan bejutni az unió területére. Akkor 12 európai tagállam − többek közt Ausztria, Dánia, Lengyelország és hazánk is − arra kérte a bizottságot, hogy uniós pénzből támogassa a fal és kerítés építését az Európai Unió külső határszakaszain. Támogatás helyett Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke akkor úgy fogalmazott: − A bizottság és az Európai Parlament véleménye régóta világos ebben a kérdésben, szögesdrótok és falak építését nem finanszírozzuk – mondta.

A Politico szerint Görögország azért kezdett el újra lobbizni a javaslat mellett, mert jelenleg egy nyolcvan kilométer hosszú határkerítés felhúzását tervezi a görög–török határra.

A két ország közötti szárazföldi határszakaszon húzódik a Marica folyó, amely mentén a görög oldalon már egy 28 és egy 40 kilométer hosszú kerítést is felépítettek korábban. A javaslat elérése érdekében Notisz Mitaraki görög bevándorlásügyi miniszter csütörtökön New Yorkban tárgyalt Ylva Johansson uniós belügyi biztossal az ügyben, míg görög kollégái Brüsszelben egyeztettek.

Athén az elmúlt években határozottan kiállt a migrációs politikája mellett, amelyet Brüsszel sokszor kritikával illetett. Nemrégiben vizsgálat is indult az Égei-tengeren feltartóztatott illegális bevándorlók ügyében. A vádak szerint 2020 márciusa és 2021 szeptembere között mintegy ezer migránst érintett az eset, amelyről állítólag a Frontex (Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség) is tudott. A görög hatóságok visszautasították a vádakat, míg a Frontex azzal védekezett, hogy nincsen jogköre egy uniós országban beavatkozni vagy a felmerült ügyeket kivizsgálni. Mindenesetre Brüsszel a jobb panaszkezelési és beszámolási kötelezettség felülvizsgálatát, valamint az Alapjogi Charta betartását kérte Athéntól, hiszen az európai szabályozás és a nemzetközi jog értelmében az Európai Unió felségvizére belépő személyek visszaszorítása illegálisnak minősül.

Borítókép: A görög határkerítés egyik szakasza Évrosz prefektúra határán (Fotó: Reuters)