Túl van a hazai gáztárolás a 2022–23-as téli csúcsán. A készletek a fűtési idény kezdete óta csökkennek. A tárolók töltöttsége az uniós statiszták szerint december 6-án 80,24 százalékos volt, az idei rekord október 13-ra esett 87,19 százalékkal. A készlet zsugorodását a fűtési célú felhasználás mellett az magyarázza, hogy a kereskedők külföldre is szállítanak az itt tárolt gázból. Erre abból lehet következtetni, hogy míg például lényegében változatlan időjárási viszonyok mellett november 13-ról 14-re megkétszereződött a Magyar Földgáztároló létesítményeiből kivett gáz mennyisége – vagyis aligha volt a belpiacon ekkora igényugrás –, de persze közvetlenül is láthatók az aktuális kiviteli, felhasználási és kitárolási adatok az FGSZ Zrt. honlapján.
Csak jó, ha a külföldiek a magyar tárolót választják
A kereskedők ott tároltatnak, ahol megéri – az a hazai tárolócégeknek csak jó, ha éppen Magyarországon –, és ott is adják el, ahol a legtöbbet kapják érte. Mostanság (a nyilvános adatok szerint) elsősorban Ukrajnában, de megy ki gáz Szlovákia és Szerbia felé is. Ám miközben Ukrajnának nyilvánvalóan szüksége van az energiahordozóra, Szlovákia jó eséllyel inkább az Ukrajna felé vezető tranzitútvonal szerepét tölti be.
A Világgazdaság információ szerint a magyarországi tárolókból kivitt gáz többségét egy németországi kereskedő juttatja Szlovákiába, közvetlenül pedig döntően egy svájci bejegyzésű cég exportál Ukrajnába.
Aktív exportőr egy hazai és egy horvátországi társaság is számos más, kisebb tételekkel dolgozó kereskedő mellett.
Január 1-jétől felértékelődhet a két, Ukrajnába vezető szállítási mód közül a kerülő utas szlovákiai, ha igazak azok a piaci feltételezések, amelyek a szabályok várható változásáról szólnak. Most ugyanis egy kereskedő igényelheti a folyamatos szállítást az úgynevezett nem megszakítható (firm) szállítási kapacitás lekötésével, míg a jövő évtől csak megszakítható kapacitáshoz férne hozzá, amely nem garantálja a folyamatos exportot. Ugyanez a veszély nem áll fel a Magyarországról Szlovákia felé történő kivitel esetében, mert ütközne az uniós előírásokkal.
Marad elég gáz a magyar piacra?
A szerbiai kivitel vélhetőleg más történet, hiszen déli szomszédunk – amely saját maga ezen a télen nem tud tárolni a törzsudvarnokon lévő létesítményének folyamatban lévő bővítése miatt – Magyarországon tároltat félmilliárd köbméter gázt. Abból hívogat le az igényei szerint, a
vezetéken érkező orosz gáz kiegészítéseként. Igaz, arról lapunknak nincs információja, hogy a magyarországi tárolókból Szerbia csak a félmilliárd köbméteres saját mennyisége terhére szállít ki, vagy azon felüli tételeket is vásárol-e.
Kérdés, hogy akkor is marad-e elég földgáz a téli hazai igények kielégítésére, ha a tárolókból külföldre is szállítanak. Vélhetőleg marad, mert miközben a hazai szabályozás a tűzifa kivitelét megtiltotta 2022. augusztus 9-én, a gázét nem, vagyis a döntéshozók a gázkivitel hatása miatt nem aggódnak. Egyrészt nyilván azért nem, mert a hatósági áras földgáz felhasználására vonatkozó szabályozás augusztus 1-jétől hatályos szigorítása látványos gáztakarékoskodásra szorította a felhasználókat. Októberben például az országban 41 százalékkal kevesebb gázt fogyott a tavalyi azonos hónapénál a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai szerint. Mint írta:
„A megtakarítás közel fele eredt a kedvezőbb időjárásból, de a hőmérséklettel korrigált adatok is 23 százalékos visszaesést mutattak.”
Azért sem kellhet aggódni a kivitel kedvezőtlen hatása miatt, mert európai összevetésben a helyi igényekre vetítve Magyarország rendelkezik az egyik legnagyobb gáztároló-kapacitással, az pedig rendben érkezik. A fő behozatali irány Szerbia, onnan oroszországi eredetű gázt kapunk, Horvátországon át más forrásokból származót, Romániából pedig vélhetőleg romániait. Esetenként jön orosz gázt Ausztrián át is – most épp nem –, és pillanatnyilag nem él az említett szlovákiai és ukrajnai kivitel sem.
Nem az összes betárolt gáz a magyar felhasználóké
A rezsiszabályok módosításának indoka persze nem az volt, hogy több gáz maradjon exportra, hanem hogy a magas gázárak és az ellátásbiztonsági kockázatok miatt az ország kevésbé legyen kitéve a földgáz behozatalának. Ráadásul a tárolókból külföldre eladott gáz sem feltétlenül a hazai piacot rövidíti, hiszen azt jó eséllyel eredetileg sem a magyar felhasználóknak szánták. Egy része lehet eleve olyan mennyiség, mint amilyen Szerbia félmilliárd köbmétere. Ám éppen ezért a tárolók töltöttségi adatait hallva tévedés azt gondolni, hogy az a gáz mind a hazai ellátást szolgálja. Ettől persze az említett behozatalnak és a kényelmesen nagy tárolókapacitásoknak köszönhetően elég lehet a gáz az előttünk álló télre, bár egyes szakértők szerint a háborús feszültség és az Oroszország elleni szankciók hatásai miatt nem is mostani, hanem a következő fűtési idény lesz necces.
