Gyász: elhunyt Szabó Miklós, a magyar atlétika meghatározó alakja

T. G.T. G.
Vágólapra másolva!
2022.06.29. 17:05
null
Szabó Miklós 1928–2022 (Fotó: MTI)
Kilencvenhárom éves korában szerdán elhunyt Szabó Miklós egykori kiváló atléta, közép- és hosszútávfutó – tájékoztatta a család az MTI-t.

 

Életének 94. évében elhunyt Szabó Miklós hosszútávfutó, aki az 1956-os melbourne-i olimpián 5000 méteren negyedik helyezést ért el. S itt meg is kell állni egy pillanatra: mindenki Iharos Sándortól, Rózsavölgyi Istvántól várta az eredményeket, de a forradalom vihara után helyettük a távoli földrészen Kovács „Bütyök” József, Tábori László, Rozsnyói Sándor és nem utolsósorban Szabó Miklós vette fel a versenyt Vlagyimir Kuccal, Gordon Pirie-vel, Derek Ibbotsonnal.

A hivatásos katona apja miatt osztályidegennek bélyegzett Szabó Miklós már 22 éves volt, amikor atletizálni kezdett, addig azt a szót, hogy edzés, nem ismerte... Inkább futballozni szeretett, de nem tréningezett, ám amikor letévedt a BEAC-pályára, kiderült, roppant tehetséges – futónak. Nem Iglói Mihály vezette az edzéseit, mint Iharoséknak, hanem Simek Ferenc. A válogatottba először 24 éves korában, 1953-ban került be, Prágában a csehszlovák–magyar atlétikai versenyen 5000 méteren harmadik lett Emil Zátopek és Béres Ernő mögött. Két évvel később, 1955-ben egy ugyancsak csehszlovák–magyaron Pozsonyban 29:31.2 perces idővel legyőzte Zátopeket, igaz, Kovács „Bütyök” mindkettőjüket megelőzte. Jó iramfutó volt, tempós hajrával. Szintén 1955-ben az oslói Bislett Gamesen 14:10.6-tal megnyerte az 5000 métert. Tiszteletdíjként dupla Glenn Miller-albumot kapott, mert tudták róla, nagy lemezgyűjtő.

Mivel az 1956-os olimpiai részvétele nem volt biztos, döntő volt, hogyan fut a magyar bajnokságon. Tábori előtt megnyerte, ezzel vált biztossá a részvétele. Az olimpiáról naplójába ezt írta: „A helyezésnek nagyon örültem. Nem hittem, hogy idáig eljutok.” S mi lett volna, ha jobb formában van? Melbourne után alig több mint fél évvel 13:51.8 percet futott, ezzel 1956-ban bronzérmes lehetett volna. Az olimpiát követően, ahogyan mondani szokták, „kalandvágyból” hazatért – a csapatvezető Hegyi Gyula meg is jegyezte: „Mennyi párttag disszidál, neked, akit osztályidegennek tartanak, eszedbe se jut, és hazajössz!” –, felesége várta egyéves gyermekükkel. A római olimpián, az 1958-as és az 1962-es Eb-n már nem tudott maradandót alkotni, nyugdíjazásáig szeretett sportágában edzőként, szakfelügyelőként tevékenykedett.

„Boldog embernek vallhatom magam. Ezt annak is köszönhetem, hogy egy szép, tavaszi délután, fociedzés helyett a futást választottam” – mondta Szabó Miklós Török Ferenc „Győzelmek és emlékek szöges cipőben” című, tavaly megjelent könyvében.

 

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik