Vágólapra másolva!
Szívszorító dráma zajlott le szombaton a Mount Everesten. Az eltűnt magyar hegymászót, Suhajda Szilárdot kereső nepáli mentőcsoport azt jelentette, hogy fel kell adniuk a keresést, mert reménytelen megtalálni a magyart. Ezzel a földi keresés szakasza lezárult, borzalmas véget ért Suhajda és családja számára az expedíció.

Szerda óta egész Magyarország Suhajda Szilárdért izgult, aggódott, sőt a nemzetközi hegymászó társadalom is a magyar hegymászóról érkező híreket figyelte. Röviden összefoglaljuk előbb az elmúlt napok történéseit.

A Kyocera Everest Expedíció 2023 keretében Suhajda Szilárd azt tűzte ki célul, hogy pótlólagos oxigén használata és magashegyi teherhordók alkalmazása nélkül ér fel a Mount Everestre. A csúcsmászó a tervek szerint vasárnap elérte a 6400 méteren lévő 2-es tábort, majd hétfőn a 7200 méteren lévő 3-as táborban éjszakázott. Innen kedden kora hajnalban mászott fel a 7950 méteren lévő 4-es táborba, ahol felállította egyszemélyes sátrát.

A csúcsra kedd este, nepáli idő szerint 21:05-kor indult el, tökéletes időjárási körülmények között. A hegymászó GPS nyomkövetője a beállított tízperces intervallumok helyett azonban csak szórványosan küldött jeleket, esetenként akár négy órán át nem érkezett friss pozíciómeghatározás.

Műholdas telefonján viszont kétszer is bejelentkezett. Először nepáli idő szerint szerdán reggel 8 órakor, az úgynevezett Balcony tetejéről, 8450 méterről hívta a háttércsapatot. Lassan, de stabilan haladt. Másodszor a Déli-csúcs lábától, 8630 méterről telefonált, nepáli idő szerint szerdán 13:30-kor. Itt elmondta, hogy fizikailag jól van, de a mászás nehéz, és hogy elég késő van. Ugyanakkor határozottan teljesíthetőnek tartotta a csúcs elérését és a 4-es táborba történő biztonságos visszatérést.
Hangkapcsolat ezután már nem jött létre a mászóval - írták.

Suhajda Szilárd, háta mögött a Mount Everest 8848 méteres csúcsával Forrás: Facebook/Suhajda Szilárd

Négy órával később a nyomkövetője 8720 méterről küldött jelet. Az eltelt időből és a magasságból nem lehetett egyértelmű következtetést levonni haladásáról.

A legközelebbi jel azonban két órával később, nepáli idő szerint 19:30-kor, még magasabbról, 8795 méterről érkezett.

Ez a Hillary-lépcső magassága. A csúcs innen mindössze 53 méter szintkülönbségre, a mászó addigi mozgása alapján körülbelül másfél órányi mászásra van. Ez volt az utolsó lokáció, a jeladó több pozíciót nem küldött.

A műholdas jeladója alapján a legnagyobb elért magassága 8795 méter volt. Amennyiben ez az adat a későbbiek során megerősítést nyer, akkor elmondható lesz, hogy

Suhajda Szilárd az első magyar mászó, aki pótlólagos oxigén nélkül ilyen magasságba jutott.

A tájékoztatás szerint a magyar háttércsapat - akik azóta megfeszített erőkkel dolgoztak a hegymászó felkutatásán és támogatásának megszervezésén -

csütörtök reggel értesült róla, hogy Suhajda Szilárd körülbelül 8780 méteren, a Hillary-lépcső aljában van.

Az őt észlelő csapat elmondta: ruházata alapján egyértelműen beazonosítható volt. Amikor elhaladtak mellette, életjeleket mutatott, de fagyási sérülések nyomai és a magashegyi agyödéma jelei látszottak rajta.

Suhajda Szilárd, ugyancsak az Everesttel a háta mögött Forrás: facebook.com/Suhajda Szilárd

Felmerül a kérdés, hogy a lefelé ereszkedő csapat miért nem segített a bajba jutott magyar mászón. A magashegyek, és különösen a 8000-esek világa más szabályok szerint működik, az Everest pedig talán még ezen a csoporton belül is egy külön világ. A Suhajdát észlelő csapat serpákból és kereskedelmi mászókból (ún. kliensekből, azaz ügyfelekből) állt. A kliensek túlnyomó részben az átlagosnál valamivel jobb fizikummal, de többnyire minimális, vagy éppen semmilyen hegymászó tapasztalattal nem bíró "civilek".

A serpa ilyenkor csak a klienséért felel, hiszen rajta múlik a fizető ügyfél élete.

Az elmondottak alapján Suhajda nem a rögzített kötelek mentén kialakított nyomvonal mellett, hanem attól távolabb feküdt egy sziklán, a megközelítése az adott körülmények között nem csupán lehetetlen, de életveszélyes is volt. A csoport rögzítette, hol látta a magyar mászót, majd folytatta útját lefelé az elgyötört amatőröket segítve.

A háttércsapat az esti órákban megállapodott a Suhajda Szilárd alaptábori hátterét biztosító nepáli ügynökséggel abban, hogy csütörtök reggel megkísérelnek helikopterrel felrepülni olyan magasságba, ahonnan láthatják a magyar mászót. Ezzel egy időben három serpát elindítanak, akik optimális esetben már csütörtökön, a késői órákban felérhetnek hozzá.

- mondta már csütörtökön este Legindi Tímea, az expedíció kommunikációs munkatársa, Suhajda Szilárd felesége.

A kutatócsapat ettől függetlenül természetesen elindult. A háromfős csapatot a serpák között is világklasszisnak számító mászók alkották. A serpa egy nepáli népcsoport elnevezése, akik miután 5000 méteres magasságban élik a mindennapjaikat, tökéletesen alkalmazkodtak a magas hegyekhez, szervezetük sokkal jobban tolerálja az oxigénhiányt. Emellett páratlan hely- és hegyismerettel bírnak, ők adják az Everesten (és más nepáli 8000-eseken) az alaptábori szolgáltatást, segítik a klienseket, és azokat a profi mászókat, akik teherhordó segítségét veszik igénybe egy-egy expedícióhoz. Suhajda csak az 5400 méteren lévő alaptáborban vette igénybe a serpák nyújtotta szolgáltatást, minden másról maga gondoskodott.

A serpák 6400 méterig helikopterrel mentek fel, az ott lévő kettes táborból hét óra alatt elérték a 7950 méteren lévő négyes tábort.

Ez az út egy átlagos mászónak két napra elosztva ennek az időnek a háromszorosa.

Itt egy negyedik serpa és egy segítő várta őket sátorban. Rövid pihenőt követően, a szél csitulása után, mindössze két órával felérkezésük után, nepáli idő szerint 19:15-kor a háromfős csapat elindult a Hillary-lépcső irányába. Egész éjjel másztak, a megadott helyen azonban nem találták Suhajda Szilárdot,

ezért elkezdték átkutatni a területet a csúcsig, majd vissza a Hillary-lépcsőhöz. A Hillary-lépcső környékét tüzetesen átvizsgálták, minden lehetséges esésvonalat az úttól jobbra és balra, a nepáli és a tibeti oldalon is, ameddig csak le tudtak ereszkedni a rögzített kötelektől.

Ezután a lépcső alatti, 8750 méternél lévő Déli-csúcsig vezető szakaszt és annak belátható környékét vizsgálták át, de nem találták meg a hegymászót. Ekkor a háttércsapattal történt egyeztetést követően közösen úgy döntöttek, hogy a keresést berekesztik.

Azt, hogy a serpák mindent megtettek Suhajda Szilárd megtalálásáért, senki nem vonhatja kétségbe. Ha valakik, ők biztosan megtalálták volna, ha a mondott helyen van.

Azonban a serpák bármilyen jó (sőt, szuper) hegymászók, a rögzített kötelektől ők sem távolodhatnak el akármeddig, pláne nem kapcsolódhatnak le róla, hiszen akkor könnyen kicsúszhatnak, azaz lezuhanhatnak a több száz méter mély szakadékok egyikébe. Ezt a kockázatot senki nem várhatja el egy mentőcsapattól, különösen akkor, ha a keresésre megadott helynél jóval nagyobb területet átvizsgálva sem találták meg a mászót.

Serpák a Mount Everesten, középen Kami Rita, aki a rekordot jelentő 28 alkalommal járt a világ legmagasabb hegycsúcsán Forrás: AFP/Prakash Mathema

Ugyanezt erősítette meg Pintér László hegymászó, Suhajda Szilárd magyarországi kommunikációs csapatának egyik tagja a Sportrádió Hazafutás című műsorában.

És ugyancsak fontos, hogy nem egy csapat, hanem egy serpa látta meg, aki egy nagyon rossz állapotban lévő 60 éves kínai hölgyet kellett, hogy életben tartson és levigyen a hegyről."

Suhajda Szilárd hegymászókörökben rendkívül felkészült és szívós mászónak számított, de 72 órát a halálzónában oxigén nélkül nem lehet túlélni. Ezzel a mászók és a keresőcsapat is tisztában van, ezért zárták le a további kutatást.

Ma azért még egy utolsó helikopteres repülést végeznek a hegy kettes tábora feletti oldalának átkutatására, hátha legalább a testet megtalálják. Ha nem, akkor Erőss Zsolthoz hasonlóan Suhajda Szilárd is örökre a Himalája egyik nyolcezresén marad.