Az első nagy, modern környezetvédelmi törvényt 1863-ban hozták Nagy-Britanniában. Mondhatjuk tehát, hogy az ipari forradalom, az ipar fellendülése hozta magával a környezetvédelem, mint fogalom és tevékenység létrejöttét. A korai környezetvédelmi mozgalom részeként Angliában létrejött egy „Vissza a természetbe" mozgalom, és az Egyesült Államokban is történtek hasonló jellegű megmozdulások.

Ebből az időből Henry David Thoreau volt a legfontosabb személy a mozgalomra akár később is gyakorolt hatások közül, aki „Walden" címet viselő művében a saját, vissza a természethez kísérletének tapasztalatairól írt és sikeresen lobbizott a Yosemite Nemzeti Park létrehozásáért és részt vett a Sierra Club megalakításában.

A 20. században a környezetvédelmi mozgalom tovább növekedett, de igazán az 1960-as évek hozták meg a környezettudatosság és környezetvédelmi mozgalmak előtérbe kerülését. A hatvanas években jöttek létre olyan fontos környezetvédő civil szervezetek, mint a Greenpeace, a WWF vagy a Friends of the Earth, hogy csak a nagyobbakat említsem. Azóta a környezetvédelem erőteljes társadalmi mozgalommá vált, mely képes a közpolitikai viták és döntések befolyásolására, csakúgy mint az egyéni cselekedetek átformálására.

A környezeti problémákkal kapcsolatos túlzott tétlenség világszerte komoly probléma, de vannak országok, amelyeknek sikerült környezetvédelmi törvényeket elfogadniuk a szennyezés és a természeti világot hátrányosan érintő egyéb problémák mérséklésére. Ezek olyan törvények, amelyek tényleg hatásosak is, ráadásul a betartásukat is folyamatosan ellenőrzik, így nagy bajba kerülhet, aki nem követi az adott ország környezetvédelmi szabályait. A teljesség igénye nélkül szemezgetünk néhány ország igazán szigorú környezetvédelmi törvényeiből.

Palau halászatot tiltó törvénye

Palau egy kis csendes-óceáni sziget, de a világ legnagyobb horgászatmentes övezetével rendelkezik. 500 000 négyzetkilométeren a védett vizek az ország tengeri jogainak 80%-át teszik ki. Ez olyan áldozat, amelyet nem sok kormány lenne hajlandó felvállalni. Palau vizeinek mindössze 20%-a nyitott a hazai horgászatra a köztársaság élelmezési szükségleteinek kielégítése érdekében. Palau szigorú halászati tilalma nem csak a helyi halászok számára előnyös.

Ez egy olyan tengeri menedék, ahol a világ különböző részeiről érkező halak szaporodhatnak és növekedhetnek. Palau ilyen jellegű törekvéseiről korábbi cikkünkben mi is beszámoltunk. A szentély biztosítja, hogy a tengeri erőforrások a halászok káros beavatkozása nélkül helyreálljanak. Egyébként hatékony karbonsemlegesítőként is szolgál.

Tiltott műanyagok

Sok város és ország már betiltotta a műanyagok használatát. Hamburgban például részleges korlátozás vonatkozik a nem újrahasznosítható kávépárnák használatára. Indiában, Új-Delhiben átfogó műanyagtilalom van érvényben, de sajnos az ország többi részén láthatóan nehéz követni a példát. A műanyagok elleni háború azonban számos afrikai országban, valamint Ázsia és Európa egyes részein optimista jövőképet mutat: Kenyában 2017 augusztusától kezdődően teljesen betiltották a műanyagok használatát. Azok, akik megsértik ezt a műanyagellenes jogszabályt, akár 4 év börtönbüntetést és 40 000 dolláros pénzbírságot is kaphatnak.

Ruanda viszont műanyagmentes országnak vallhatja magát, miután 2008-ban törvényt vezetett be, amely betiltotta a műanyag zacskók és csomagolások használatát. A határállomásokra való belépéskor a járműveket átvizsgálják, hogy nincs-e benne műanyag zacskó vagy csomagolóanyag.

A törvény megsértői akár 6 hónap börtönbüntetést is kaphatnak. 

Mielőtt betiltotta volna a műanyagokat, Marokkó egykor a második legnagyobb műanyagfogyasztó volt a világon (első az USA). Az északnyugat-afrikai ország 2016 júliusában betiltotta a műanyagok gyártását, importját, exportját, forgalmazását és felhasználását. A törvény végrehajtása azóta 743 600 ellenőrzéshez, több mint 7 500 tonna műanyag lefoglalásához és megsemmisítéséhez, valamint több mint 750 bírósági ítélethez vezetett, amelyek több mint 520 000 dollár bírság kiszabásához vezettek.

Franciaország 2015-ben betiltotta az egyszer használatos műanyag poharakat, tányérokat és evőeszközöket. 2019-ben az ország olyan szankciórendszert vezet be, amely hatékonyan emelné a nem újrahasznosított műanyag csomagolást használó áruk árát. Az ország célja, hogy 2025-re kizárólag újrahasznosított műanyagot használjon fel.

Tajvan a műanyagok elleni háborúban is az élen jár. 2018 februárjában az ország betiltotta a műanyag zacskók, edények, poharak és szívószálak használatát. A cél az, hogy 2030-ra teljeskörűen betiltsák a műanyagokat. A törvénysértésen elkövetőket 1800 és 9000 dollár közötti pénzbírsággal sújtják.

A cikk teljes verziója további érdekességekkel ide kattintva érhető el!