Vágólapra másolva!
A Ferencváros története első Bajnokok Ligája négyes döntőjében a fináléban ugyan 28-24-re kikapott a kétszeres címvédő norvég sztárcsapattól, a Vipers Kristiansandtól, de zöld-fehérektől 18 év után távozó Szucsánszki Zitában érthető módon nem csak ez a 60 perc kavarta fel az érzelmeket.

Pedig volt ebben minden sérülések, szülés, de itt vagyok. Amin a kezdetekkor jót mosolyogtam volna, mert 2005-ben úgy jöttem a Ferencvárosba, hogy biztos voltam benne, végig a kispadon fogok ülni" - kezd a Fradi csapatkapitánya a négyes döntőnek otthont adó MVM Dome interjúk számára kialakított vegyes zónájában.

Ami a Vipers elleni mérkőzést illeti, elmondta, az eredmény miatt csalódott, de nem kérdés, hogy a jobb csapat nyert vasárnap este.

Szucsánszki Zita klubkarrierje talán legfontosabb meccsével búcsúzott a Ferencvárostól Fotó: Csudai Sándor - Origo

"Csalódott vagyok, de büszke is a csapatra, és főleg a szurkolóinkra. Ez az egész hétvége egy beteljesült álom volt. Amikor adta a tévé a Final Fourt, volt, hogy inkább elkapcsoltam, mert nem esett jól, hogy mi nem vagyunk ott. Most végre teljesült az álmunk, de még kell egy kis idő, hogy leülepedjen, ami itt történt."

A meccs előtt a Fradi-tábor egy "18 év hűség" felíratú molinóval köszöntötte a búcsúzó kapitányt, aki nem tagadja megérintette a szurkolók szeretete.

"Persze, hogy meghatott.

Az, hogy mínusz hétnél ugyanúgy szurkolnak, mint az első percben, az utolsó két percet pedig állva tapsolják végig, ez nagyon sokat jelent. Ilyenkor sajnáljuk mi játékosok, hogy nem tudtuk nekik megnyerni a trófeát."

A szurkolók ezzel a molinóval köszönték meg a klub melletti elkötelezettségét Fotó: Csudai Sándor - Origo

Ami pedig a 18 évet illeti?

"Ezt még kimondani is borzasztó, hiszen jelenleg van ennél fiatalabb csapattársam a keretben. Borzasztóan sok emlékem van, elképesztően jó csapatokban játszhattam, hiszen folyamatosan cseréődött körülöttem az állomány. Most a végére összeálltunk az öregekkel, Tomori Zsuzsival és Zácsik Szanival kicsit retro Fradi lett az idei, de a lényeg, hogy, ha búcsúzni kell, akkor így kell, majdnem a csúcson. Nincs bennem hiányérzet" - mondta az újságíróknak, elárulva, ritkán izgul, de a BL-döntő előtt őt is hatalmába kerítette az érzés.

Ez a szezon szinte megfilmesítésér kiált, vetettük fel Szucsánszkinak, hiszen volt benne húszgólos vereség Bietigheimben, és csodás győzelmek is.

Szucsánszki Zita az őt imádó Fradi-drukkerek között Fotó: Csudai Sándor - Origo

"Tényleg olyan volt, mint egy hullámvasút, voltunk fent is lent is. Rengeteg sérülés súlytotta a csapatot, a bietigheim elleni meccsen például alig voltunk meg, és

- válaszolta az Origónak.

Arra a kérdésre, hogy mikor fog neki először hiányozni a kézilabda, azt felelte, már akkor hiányozi fog, ha hétfőn nem játszhat, mert még mindig annyira szereti a játékot. "De itt már kimaxoltam teljesen" - mondta nevetve.