Vágólapra másolva!
Marco Rossi, a magyar fociválogatott olasz szövetségi kapitánya a MOL Csapatnak értékelte a válogatott remek szereplését a Nemzetek Ligájában.

Marco Rossi kiemelte a szurkolók viselkedését az utolsó, olaszok elleni csoportmeccsen, amelyet végül 2-0-ra elveszített a magyar csapat.

"Sok kritika érte a magyar szurkolókat az utóbbi időben, volt köztük néhány abszolút jogtalan is, de az, hogy a hétfői meccsen megtapsolták az olasz himnuszt, annak a tiszteletnek a jele, amit mi nem mindig kapunk meg. A cesenai meccsen például volt egy lelátórész, ahonnan megállás nélkül szidták a magyarokat, erre válaszolt a tapssal a mi szurkolótáborunk. Így is lehet - mondta Rossi, aki hozzátette azt is, hogy akkora hangorkán volt, hogy nem is tudott szinte kommunikálni a csapattal.

"Az angliai meccsen ötször találtuk el a kaput, ebből négy gól született, az olaszok ellen ugyanennyiből egy sem. Angliában egyetlen szögletet sem rúgtunk, most hatot is elvégezhettünk, és míg Wolverhamptonban csak 34 százalékban volt nálunk a labda, addig az olaszokkal szemben ugyanez az arány 51 százalék volt" - elemezte a meccset Rossi, de ő is elismerte, hogy Donnarummán azon az este nem lehetett kifogni.

Marco Rossi szerint még mindig tud fejlődni a válogatott Fotó: Csudai Sándor - Origo

"Azok, akik egész pályafutása alatt támadták Ádámot, nem fognak sokáig mosolyogni, mert egy olyan játékost veszítettünk el, akit személyében gyakorlatilag lehetetlen pótolni. Korábban is láthattuk, hogy a csapatjátékra - legyen szó akár támadásról, akár a védekezés első vonaláról - gyakorolt hatása akkor igazán látványos a laikusok számára, amikor nincs a pályán. Hát, most többet nem lesz a pályán, és igen nehéz feladat vár ránk a pótlásával" - beszélt Rossi Szalai Ádám visszavonulásáról, majd azzal zárt, hogy hiába a remek szereplés, ugyanolyan drámai vége lett a Nemzetek Ligájának, mint az Európa-bajnokságnak is.

Mi vagyunk a Nemzetek Ligájában a legtöbbet fejlődött csapat. A C ligából indultunk, 30+-os rajtszámmal, most pedig nemcsak az elitcsoportban szereplünk, de kis híján megnyertük a legerősebb csoportot, és végül a nyolcadik helyen zártunk. Németországot és Angliát idegenben győztük le tétmeccsen, ilyesmire csak a legidősebbek emlékezhetnek Magyarországon. Még mindig azt mondom, hogy nem értük el a plafont. Nem, amíg a játékosaim is úgy gondolják, hogy még mindig vezet út felfelé."