Fogy a lábasjószág, nőnek az árak 

Az állattartásra alkalmas portákra többnyire a tavaszba menően vásárolják meg a hizlalnivalót. Borsos árat kértek értük a tenyésztők: például a napos libákért 2500-3000, a rántani való csirkéért 3000, a nagy Bráma fajtájú kakasokért 11-12 ezer forintot. A tél végi vásárhoz képest 10-15 százalékkal drágultak a jószágok. 

Közel ilyen mértékben emelkedtek a malacok árai is. A háztájikban ilyenkor fogják hízóba a két-három hónapos jószágokat, megalapozván azokkal a családi disznótorokat. Utóbb 41-43 ezer forintot fizettek a választásiakért a nagyobb süldőkért pedig 50-65 ezer forintot. Fehér József helyi gazdálkodó szerint az egyre nagyobb hiány veri fel az árakat. A tenyésztési költségek folytonos emelkedése, az értékesítés bizonytalansága miatt a kisgazdaságok sorra abba hagyják a tenyésztést.  Fogy a sertés a romániai felvásárlók. üzletkötései által is, az utóbbi hónapokban folyamatos az állatok kiszállítása.   

Tavalyhoz képest nemigen változott a szarvasmarhák ára. Bizonytalan ugyan az összehasonlítás, mert legutóbb csak néhány borjat árultak. Patonai Antal kecskeméti tenyésztő szerint már-már elfogy a kisüzemi szarvasmarha állomány.

– A tejelő, vagy a húshasznú állománnyal a jövedelmezőség  régóta közelít a ráfizetéshez. Inkább csak az idősebb tenyésztők próbálnak velük boldogulni, ők más tevékenységet már nem akarnak vállalni. A fiatalok pedig hozzá se fognak, mert úgy látják, a piacon csak veszteni lehet a szarvasmarhákon, nemigen térül meg a költségük. Sokba kerül a takarmányozásuk, ezért ma már inkább csak a szántóföldi növénytermesztő háttérrel rendelkezők bírják fenntartani gazdaságukat – mondta el tapasztalatát a gazda.

A lóvásárnak fenntartott területre senki sem hajtott állatot. A vásározáshoz szükséges okmányolások költségessége miatt. Közel 50 ezer forintba kerül a vérvétel, a takonykór vizsgálata, a mikrochip, vagyis összességében a lóútlevél kiváltása. Ezt túl nagy kiadásnak tartják a bizonytalan értékesítéshez.

A vásárba kilátogatók sokaságát főleg a tavaszi ruhafélék érdekelték. Azt mondják, az országos vásárokban mindenféléhez olcsóbban lehet hozzájutni a kiskereskedelmi árakhoz képest. Túlzás ez az állítás, de amiért mégis sokan a vásárokra esküsznek, annak oka a hatalmas választék. A kisiparosok is jól megkérik portékájuk árát, ám termékeik többnyire tényleg jó minőségűek. Ezért például a vesszőkosarakat jóformán csak a vásárokban szerzi be az alföldi ember. 

Kapósaknak tűntek más háztartási eszközök is továbbá a külföldről szerzett s az itthoni bolti árukhoz viszonyítva olcsóbban eladható kávék, édességek, konyhai, egészségügyi papíráruk adták a vásárfiák jelentős részét.