A négy hét alatt négyszázötvenen alkotnak Békéscsabán

Pál Miklósné, a megyei népművészeti egyesület elnöke elmondta, hogy immár a 33. népművészeti tábort hirdették meg, a kezdeti célok pedig most is aktuálisak, azaz többek között az, hogy átadhassák a népi kézműves tudást azoknak, akik fogékonyak minderre. A legelső alkalommal 17-en voltak, hímzők és fafaragók, ehhez képest most mintegy 450-en vesznek részt a táborban a négy hét alatt, és jócskán bővült a létszám mellett a szakágak száma is.

A legnépszerűbbek közé tartozik a hímzés, a faművesség – a fafaragók nemzetközi összejövetelén harmincan vesznek részt –, a gyöngyfűzés, valamint a fazekasság, amelyből három csoportot is indítottak. De sokan érdeklődnek a gyapjúszövés, a tojásdíszítés és a mézeskalács-készítés iránt is. Érdekesség, hogy hagyomány és divat néven szintén létrehoztak egy csapatot, amelynek tagjai arra keresik a választ, hogy a népviselet motívumait miként lehet használni, alkalmazni manapság.

Pál Miklósné kiemelte, hogy két hétre gyermekeknek, azaz 6 és 9 év közöttieknek, valamint ifjaknak, vagyis a 10 és 14 év közöttieknek ugyancsak hirdettek tábort. A fiatalok belekóstolhatnak szinte mindenbe, valamint a felnőttek munkáiba szintén bepillanthatnak. Az egyesület elnöke hangsúlyozta azt is, hogy 130 településről érkeztek Békéscsabára, a népművészeti táborba, szinte minden hazai megyéből, valamint a Vajdaságból és Erdélyből is.

Elmondta: a népi kézműves tudás különböző szintű átadása mellett cél az is, hogy kutassák Békés megye hagyományait. Nemrég a román halottas és díszlepedőket vizsgálták a békéscsabai és a gyulai múzeumokban, ezek motívumvilágából terveztek különféle dolgokat, amelyekkel Mezőkövesden a minap első helyezést értek el. Most a szerb hímzőkultúráról gyűjtenek majd sok-sok információt.

Úgy véli, a népművészeti tábornak van egyfajta multiplikátor hatása is, hiszen a résztvevők saját településükre elvihetik mindazt, amit itt elsajátítottak. A közösségi alkotásokra ugyancsak hangsúlyt fektetnek. A fafaragók Gyulára készítenek egy kaput. A bútorfestők pedig korábban a lőkösházi katolikus templomba alkottak, valamint egy békéscsabai szobabelsőt készítettek el. Most egy Kalotaszeg melletti templom megújítása kapcsán alkotnak festett kazettákat.

A gyerektábort vezető Tóth Ágnes elárulta, a népi kultúrát átörökítve készítenek különféle ékszereket, használati tárgyakat, kézműveskednek, barkácsolnak majd a fiatalok, példaként említette, hogy pólót festenek, gyöngyöt fűznek, mézeskalácsot sütnek. Emellett táncokat, mondókákat is tanulnak. Azaz játékosan és hasznosan töltik majd a hetet.

A békéscsabai Szarvas Lilla kifejtette, hogy tavaly is volt a táborban, akkor sokat játszottak, boldogok voltak, például gyöngyöt fűztek és mézeskalácsot készítettek. Mivel az előző évben remekül érezte magát, úgy véli, most is sok élménnyel lesz gazdagabb. Hangsúlyozta, hogy néptáncol, és emiatt érdekli a népművészet is.

Kézügyességet szereznek a fiatalok

Egy alapvetően faműves táborról van szó, a gyerekek különféle fajátékokat készítenek majd, amelyeken keresztül megismerhetik a természetes játékkultúrát – ismertette az ifjúsági tábort vezető Korcsok János.

Hozzátette, számos kézműves eszközt alkotnak a héten a fiatalok fonáshoz, szövéshez, agyagozáshoz, valamint pár egyszerű háztartási kelléket, így fakanalat, vágódeszkát, szalvétatartót. Ezeken a munkákon keresztül megismerik a fát és annak megmunkálási lehetőségeit, a faműves szerszámok használatát, no meg közben kézügyességet ugyancsak szereznek. Fontos, hogy kedvet kapnak a kézművességhez, ami aztán kihat az egész személyiségfejlődésükre is.

A Gyuláról érkezett Kara Sára, Kara Boldizsár és Kovács Zille elmondták, először vesznek részt a táborban. Úgy vélik, hogy sok mindent fognak alkotni, miközben sok újdonsággal is megismerkednek.