Nehéz uniós feladatot nyert Miskolc

Miskolcot is beválogatták abba a 100 uniós városba (Magyarországról Pécs és Budapest van még a listán), amelyek részt vesznek a „Városok” elnevezésű uniós küldetésben. A kísérleti projekt célja, hogy e városok 2030-ig (nyolc év alatt) klímasemleges és intelligens várossá alakuljanak, valamint hogy tapasztalataikat átadják más városoknak, hogy azok is elérjék a klímasemlegességet 2050-ig. Az Európai Bizottság április végén jelentette be a hírt, lapunk is beszámolt róla. 

A projektről az Európai Parlament honlapján találtunk részleteket. 

360 millió euró 

„Európa-szerte fokozatosan teret nyer a zöldátállás. Ám szükség van olyanokra, akik még ambiciózusabb célokat tűznek maguk elé. Ezek a városok utat mutatnak az egészségesebb jövő felé”, így nyilatkozott Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke a 100 várost megnevező sajtótájékoztatón. A küldetésben részt vevők egyébként a 2022–23-as időszakban 360 millió euró keretösszegben részesülnek a feladathoz. 

A kutatás a tiszta mobilitásra, az energiahatékonyságra és a zöldvárostervezésre irányul, és más uniós programokkal összhangban kínálnak lehetőséget a közös kezdeményezések kialakítására és az együttműködésre. A városok többek között személyre szabott tanácsadást és segítséget kérhetnek, további támogatási és finanszírozási opciókra is lehetőség adódhat. A küldetés a bevált gyakorlatok városok közötti cseréjét is biztosítja, valamint a városban élők küldetésbe való bevonását is támogatja. 

A megvalósítás módjáról is ír az EU parlamentjének honlapja. Eszerint felkérik majd a 100 kiválasztott várost, hogy dolgozzák ki a megállapodásokat, amelyek magukban foglalják például az energia, az épületek, a hulladékgazdálkodás és a közlekedés területére kiterjedő, klímasemlegességre vonatkozó átfogó tervet, valamint a kapcsolódó beruházási terveket. Ebbe a folyamatba be kell vonni a városban élőket, a kutatási szervezeteket és a magánszektort. A résztvevőktől várják, hogy megtalálják az utat ahhoz, hogy véget vessenek a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünknek, hogy egészségessé és fenntarthatóvá tegyék a városok közötti és városi közlekedést, például azzal, hogy az elkövetkező 10 évben megkétszerezik a nagy sebességű vasúti forgalmat. Cél, hogy fejlesszék a kerékpáros infrastruktúrát, valamint az ingázók számára fenntartható utazási lehetőségeket nyújtva biztosítsák a vidéki és elővárosi területekkel való összeköttetést. 

377 város közül 

Az EU parlamentjének honlapjáról az is kiderül, hogy 2021 novemberében kérték fel a városokat, hogy jelezzék, részt kívánnak-e venni a küldetésben. A pályázati felhívás 2022. január 31-én zárult. Első lépésként független szakértők értékelték az egyes szándéknyilatkozatokat, második lépésként a bizottság további kritériumokat alkalmazott a földrajzi egyensúly és a városok mérete, hatás és innovatív ötletek szempontjából. Összesen 377 város pályázott, a kiválasztott 100 uniós városban – néhány példa: Barcelona, Amszterdam, Koppenhága, Firenze, Bukarest, Pozsony – lakik az EU lakosságának 12 százaléka. 

Szennyezett levegő 

Miskolc vezetését is kérdeztük, hogyan készülnek a küldetésre. Többek között firtattuk, hogyan szeretnék bevonni a tervezésbe a miskolciakat, és hogy érzik, milyen állapotban van a város a klímasemlegesség felé vezető úton. (Felmerül például az országosan is mindig kiemelten erős levegőszennyezettség problémája.) Kérdeztük, milyen lépéseket terveznek, és pontosan mit kell elérni 2030-ig. Várjuk a válaszokat. 

Azt más fórumon nyilatkozta a városvezetés, hogy Miskolc pályázati anyagában azokat az eddigi intézkedéseket és célokat mutatták be, amelyek a város klímahelyzetének javítását célozták. Az Európai Bizottság ez alapján találta támogatásra alkalmasnak Miskolcot. Azt még nem lehet tudni, hogy pontosan mennyi pénzt kap a projektre a város. A klímasemlegességért eddig tett lépések között a Bogáncs utcai naperőművet vagy a CNG-meghajtású buszok elektromos járművekre való tervezett lecserélését említik.

Klímasemlegesség 

Az Európai Bizottság 2019 decemberében mutatta be az európai zöldmegállapodást, amely kijelöli az utat Európa számára a klímasemlegesség (más szóval karbonsemlegesség) felé 2050-ig. Ez az az állapot, amikor az üvegházhatású gázok kibocsátása és azok elnyelése egyensúlyban van, a teljes szénlábnyom pedig gyakorlatilag nulla. Országok, gazdasági ágak, cégek, közösségek számára ez annyit jelent, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását radikálisan csökkenteniük kell, valamint gondoskodni arról, hogy amit kibocsátanak, azt különböző „elnyelők” (például zöldfelületek, illetve szénmegkötő technológiák) révén ki is vonják a légkörből. A karbonsemlegesség elérésére számos stratégia lehetséges. Ahhoz, hogy minél hamarabb karbonsemlegességet érjünk el, drasztikusan csökkenteni kell a légkörbe bocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét, vagyis alacsony szénkibocsátású gazdaságra kell átállni, amellyel a szénmérleg pozitív tagját csökkentjük le. Ezt főként megújuló energiaforrások bevezetésével, zöldebb ipari és közlekedési technológiák kifejlesztésével érhetjük el. 

(A borítóképen: A rossz levegőminőség régóta komoly gond Miskolcon, megoldást kell találni a problémára | Fotó: ÉM)