Nem kell félni!

2022.07.07. 11:30

Az elutasítástól való félelem magányossá tesz

A modernkori vívmányok mellett megjelent a fiatalkori elmagányosodás, amely generációs problémává nőtte ki magát.

Ujlaki Attila

Fotó: Shutterstock

A 18 és 25 év közöttiek közel kétharmada rendszeresen vagy mindig egyedül érzi magát, emiatt kórosan szoronganak és depressziós tüneteik is vannak. A világjelenségre az amerikai Harvard Egyetem kutatói nemrég végzett vizsgálatukban hívták fel a figyelmet.

A fiatalok elmagányosodásának egyik legfőbb oka lehet a baráti kapcsolatok visszaszorulása, és ezért többek között a koronavírus-járvány két évét tartják felelősnek a kutatók. Noha a laikusok és a szakemberek egyaránt a legidősebbeket szokták félteni az elmagányosodástól, a legújabb tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy a legfiatalabb felnőttek még inkább veszélyeztetettek lehetnek. Bár a személyes kapcsolatok a pandémia miatt bevezetett korlátozások hatására minden korosztályban megcsappantak, a 30 év alatti fiatalok körében jóval nagyobb mértékű volt a családon kívüli kapcsolatok elvesztése.

Pócsi Orsolya, a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézet oktatója. Forrás: Ádám János

„Ha bármilyen betegségünk van, ami megüti azt a határt, amely az általános egészségünkre hatással van, akkor meg tudunk ijedni, de arra nem is gondolunk, hogy ugyanekkora rizikófaktor az, ha magányosak vagyunk – mondta el Pócsi Orsolya klinikai szakpszichológus, a Miskolci Egyetem oktatója, aki kiemelte, hogy a magány ugyanolyan közegészségügyi probléma, mint a klasszikusan ismert betegségek.

Modern kori népbetegség

„Ezt nevezhetjük a 21. század népbetegségének még úgy is, ha látszólag azt érezzük, hogy emberek tömegei vesznek körül bennünket. Akár a social média felületeken vagy akár egy nagyobb bevásárlóközpontban, ahol látszólag sokan vannak körülöttünk, de belül mégis társasizoláltságot (elszigetelődést) érezhetünk – mutatott rá a klinikai szakpszichológus, aki azt is kiemelte, hogy amikor magányosnak érezzük magunkat, akkor akár a közösségi médiában vagy a valós életben is hajlamosak vagyunk másokat gondtalannak látni. Ennek a legfőbb oka az, hogy többek csak az idealizált pillanatait osztja meg a közösségi platformokon.

Különböző okok

„Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy azok, akik magányosak, kizárólag maguk tehetnek erről, mert rossz a szociális képességük. De valójában nem ez áll a háttérben, hanem sokkal inkább az elutasítástól való félelem – húzta alá Pócsi Orsolya, aki elmondta: ilyenkor a kliensek leértékelik a saját szerethetőségüket, fontosságukat, érdekességüket és olyannyira szeretnének kapcsolódni valakihez, hogy leblokkolnak, ha éles helyzetbe kerülnek.

Minőségi kapcsolatokra van szükség

„Hiába van több felszínes kapcsolatunk, az nem orvosolja ezt a problémát, mert a kapcsolatoknak és a viszonyoknak a mélysége a fontos és az, hogy megnyíljunk egy másik ember felé, amely beindítja a másik ember felől is a megnyílást – húzta alá Pócsi Orsolya, aki azért is hangsúlyozta ezt, mert a fiataloknál ez a korszak legfőképpen az identitás keresésről és annak a megtalálásáról szól. Illetve az intimitás megtalálásról, amely lényegében magányos folyamat, de nagyon fontos, hogy ez csak átmeneti legyen. 

„Egy kapcsolatért áldozatokat kell hozni. Egy jó kapcsolat kialakulásához idő kell és fontos, hogy minden lehetőséget megragadjunk, hogy elmélyüljön és ne a felszínességen maradjon meg” – hangsúlyozta a szakember, aki arra is rámutatott, hogy „amitől a legjobban rettegni szoktunk, mindig a meg nem élt élet. Ez az, ami ijesztő számunkra, ezért fontos, hogy mérlegeljünk, hogy valóban megteszünk-e mindent, az adott kapcsolat megmaradásáért" – hangsúlyozza a szakember.

Kapcsolódó:

Súlyos testképzavart okozhat a mobilozók filtermániája

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában