Szegedi hírek

2023.01.29. 18:00

Lehozzák a csillagokat a Kertész utcába - Galéria

Bolygó sorakozó még soha nem csalt annyi embert hajnalban Szeged utcáira, mint tavaly nyáron. A csillagvizsgálóban másfél hét múlva a James Webb űrtávcső kerül terítékre.

Tábori Szilvia

20230121 Szeged Kertész utca Csillagvizsgáló Fotó: Török János TJ Délmagyarország

Fotó: Török János

– Valóban felpörgött a csillagászati ismeretterjesztés, de száraz adatokkal dobálózva gyorsan földbe állnának terveink – mondta stílusosan Barna Barnabás, a Szegedi Csillagvizsgáló munkatársa, a Szegedi Tudományegyetem kutató csillagásza. Majd egy újabb "szakmabeli" hasonlattal élve úgy is megtoldotta: ugyan lassú, de fejlődő pályára álltak. A fokozott érdeklődés felhajtóereje innen is onnan is érkezik. A népszerűségért sok klub, szervezet, szakmabeli és amatőrcsillagász dolgozik az országban. A szegedi csapat járja a térséget, közérthető előadásaikra megtelnek a könyvtári termek, a csillagvizsgálóba szervezett programok pedig napok alatt telt házasak.

Hajnali elszántak

Barna Barnabás szerint még az elmúlt nyár közepén érezték meg a fokozódó érdeklődést. A tavaly júniusi bolygó sorakozó idejére terveztek egy hajnal három órakor kezdődő programot. Nem kértek előzetes regisztrációt, mondván, 50-60 lelkes érdeklődő bőven elfér. Ám fél órával kezdés előtt már hosszú sor kígyózott a Kertész utcában, sokan azt sem bánták, hogy órákat kellett várni a bejutásra.

Czavalinga Donát csillagász úgy látja, az emberek kutatják a válaszokat arra, hogy honnan jött és hova tart az emberiség. Szerencsére ez a csodálatra méltó tudományág egészen könnyen lefordítható a nem szakmabelieknek is, egyszerű középiskolai ismeretekkel megérthető számtalan szegmense. Barnabás szerint pedig az ismeretlen feltérképezése, az elsőre hihetetlennek, meseszerű fantáziának tűnő, mégis valóságos jelenségek vonzóak a közönségnek. Ráadásul történelmi időket élünk, olyan gyorsan gyarapszik tudásunk az űrutazásról és a világűrről.

Távcső az űrben

A tavalyi év kétségtelenül egyik legnagyobb szenzációja a Földtől 1,5 millió kilométerre megfigyeléseket végző, James Webb űrtávcső és annak számtalan eredménye. Az amerikai űrkutatási hivatal tízmilliárd dollár értékű eszközével főként a galaxisokat és a csillagközi nebulákat tanulmányozzák. Egy másik fontos kutatási célja a Naprendszeren kívüli bolygók, az úgynevezett exobolygók kutatása.

Az űrteleszkóp egy csillagköd belsejében például rábukkant a világűr eddig mért egyik leghidegebb pontjára, amelynek mínusz 263 Celsius-fokos hőmérséklete csak tíz fokkal haladja meg az abszolút nulla fokot. A felfedezés azért is tudományos jelentőségű, mert az ott található molekulák jóval a bolygók keletkezése előtt jöttek létre a csillagködök mélyén, és központi a szerepük lehet az élet keletkezésében is.

Szegeden az űrcélpontok

Egy egész estet szentelnek majd a világ jelenlegi legfontosabb teleszkópjának február 8-án, szerdán este a Szegedi Csillagvizsgáló munkatársai. Lesz infravörös bemutató, távcsővégre, borult időben a virtuális égboltra kerülnek James Webb célpontok, a program főelőadását pedig Szalai Tamás tartja, aki már dolgozhatott a NASA űrtávcsövével. A programon számos felvétel segítségével mutatják meg, hogy miért is volt érdemes 11 milliárd dollárt áldozni a James Webbre, és hogy mivel tud többet az elődjének is nevezett Hubble-höz képest.

Csodákat mindenkinek

A József Attila Tudományegyetem még 1990 nyarán alapította meg a Szegedi Csillagvizsgáló Alapítványt, hogy az 1985-ben Odesszából érkező 40 centiméteres távcsövet végleges szegedi elhelyezését megoldják. Végül közadakozásból épülhetett meg a Füvészkert egyik szegletében az 1992 óta látogatható csillagvizsgáló. Fenntartásáért és fejlesztéséért azóta is az alapítvány felel, az adók 1 százalékából, illetve a rendszeres programokkal igyekeznek fedezni a kiadásokat. A csillagvizsgáló közvetlenül már nem ad otthont tudományos kutatásoknak – azoknak ugyanis az egyetemen biztosít helyet –, a fő cél a csillagász hallgatók oktatása mellett az ismeretterjesztés lett. Télen tematikus programokat kínálnak, tavasztól pedig péntekenként várják a látogatókat. A légköri viszonyoktól függően igyekeznek megmutatni a távoli galaxisok, a halvány csillagködök, a zsúfolt csillaghalmazok, vagy akár a Naprendszer bolygóinak érdekes világát, tavaly óta pedig az obszervatórium új főmészerébe, az 50 centiméter átmérőjű távcsőbe is bárki belenézhet. A távcsöves bemutató mellett derült időben lézeres csillagkép túrákat is tartanak, sorra veszik a szabad szemmel látható legfényesebb csillagok által kirajzolt csillagképeket, valamint a róluk szóló, máig a köztudatban élő legendákat és meséket.

A közös fejlődés jutalma

Teszik mindezt önkéntes alapon, közösségi munkában. A csillagvizsgálót az utóbbi években az egyetem fiatal kutatóiból és hallgatóiból, valamint helyi amatőr csillagászokból álló csapat gondozza, és ők szervezik a programokat is – jutalmuk pedig a közös fejlődés, egyéni tudás és a csillagvizsgáló szempontjából egyaránt. A csapat egyáltalán nem zártkörű, örömmel várják mindazok jelentkezését, akik egyszerre töltenék szabadidejüket csillagászattal és tartoznának egy tevékeny közösséghez.

 


 

Címkék#Szeged

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában