2023.03.31. 20:26
Megnyílt Makón az új József Attila-kiállítás - Galéria
Városházi irodalmi konferenciával nyílt meg péntek délután a makói múzeum új József Attila-kiállítása, amely a fiatal poéta itteni éveit mutatja be – egy kicsit másképp, mint az Espersit-ház. A tárlat mérföldkő, célja nem kevesebb, mint hogy a Maros-parti Konstantinápoly ismét felkerüljön a magyar irodalomtörténet térképére.
A makói múzeumban megnyílt kiállítás iránt óriási volt az érdeklődés. Fotó: Szabó Imre
Az új kiállítást óriási várakozás előzte meg. A múzeum igazgatója, Szikszai Zsuzsanna korábban azt mondta nekünk, a tárlat megálmodója és rendezői szeretnék ezt a kort közel vinni a látogatókhoz, tudatosítani bennük, hogy József Attila itt vált költővé.
20 milliós támogatás
Ugyanezt a célt szolgálta a múzeum 44 esztendeje nyílt irodalmi kiállítóhelye, az Espersit-ház is, de annak felújítása anyagiak hiányában egyelőre elmaradt, ezért jelenleg zárva van. Az Emberek, magyarok: íme a költő! című kiállítás egyébként a Nemzeti Kulturális Alap Magyar Géniusz pályázati programjának 20 millió forintos támogatásával valósult meg.
Megnyílt Makón az új József Attila-kiállítás - Galéria: Szabó Imre
Fotók: Szabó ImreFontos 3 év Makón
A megnyitót ezúttal nem a múzeumban, hanem a városházán tartották. A kiállításról, a Géniusz Programról illetve József Attila makói éveiről Szende László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium főosztályvezetője, Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Horváth László, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének elnökségi tagja és Tverdota György irodalomtörténész beszélt. Mondandójuk többek között azt erősítette meg: Makó valóban nagyon fontos volt József Attila életében, hiszen 1920 és 23 között, 15-től 18 éves koráig épp a legfogékonyabb időszakát élte meg itt. Félszeg kamaszból itt lett férfivé, versírogató diákból pedig költővé, amihez nagyban hozzájárult a város pezsgő kulturális szellemisége, az itt szerzett barátok támogatása. Éppen ezért fontos, hogy Makó legyen büszke fogadott fiára és ápolja kultuszát.
József Attila padja
Magát a kiállítást akkora érdeklődés övezte, hogy amikor hivatalosan megnyílt, a közönség alig fért be az épületbe. Szikszai Zsuzsanna igazgató a nemzeti színű szalag átvágása után izgalmas tárlatvezetést is tartott, és mesélt a tárlaton látható relikviákról. Ilyen például a gimnáziumi pad, amelyben a költő egykor ült, vagy a Kesztner-ház bútorai, amelyekből az egyik sarokban enteriőrt rendeztek be – a fiatal költő sokat vendégeskedett Kesztner Zoltán villanytelep-vezetőnél. Ami az egészet izgalmasabbá teszi, mint egy átlagos kiállítás, az az, hogy a látogatót különböző feladatok, játékok is várják, amelyek a korszerű digitális technikára épülnek.