Főhajtás a Magyar Hősök Emlékoszlopánál

A dunaújvárosi temető XXXI. parcellájában 2010-ben felállított Magyar Hősök Emlékoszlopánál Sz. Molnár Árpád őrnagy, a Honvéd klub egyik alapító tagja rövid beszédében kiemelte: - Jeles napjainkon, nemzeti ünnepeinken megemlékezünk történelmünk nagyjairól, akiknek örökké hálásak lehetünk. A Magyar Hősök Emléknapja azonban tisztelgés azon ismeretlen hősök előtt is, akik emlékét csak szűkebb környezetük, családjuk őrizte meg. Honvédek, a rendvédelmi szervek munkatársai, mentősök, tűzoltók, akik feladatellátás közben, hazájuk védelmében, vagy éppen másokat megmentve áldozták fel életüket.

Orosz Csaba önkormányzati képviselő, a Közbiztonsági és Környezetvédelmi Bizottság elnöke hozzátette, a főhajtás azon civileknek is szól, akik krízishelyzetben, életük kockáztatásával próbáltak segíteni bajba jutott honfitársaikon.

A Magyar Hősök Emléknapjának eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza. Ebben mondták ki először, hogy nemzetünk hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét megfelelő módon kifejezésre kell juttatni. Az elfogadott jogszabály nyomán 1938 végéig 1086 háborús emlékművet emeltek az országban. A szocialista Magyarországon a Hősök napját nem ünnepelték. A Magyar Köztársaság Országgyűlése a magyar nemzet soha el nem múló hálája jeléül, a ma élő és a jövő nemzedékek okulására, a hősök dicsőségére a 2001. évi LXIII. törvény alapján minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját a Magyar Hősök Emlékünnepévé nyilvánította.