Maradhatnak az illegális síremlékek a Duna-parton

A hatályos kormányrendelet szerint a „szétszórásos temetés esetén a hamvakat a szétszórás elvégzésére alkalmas urnába kell helyezni. A hamvakat temetőn kívüli ingatlanon a tulajdonos (kezelő) előzetes hozzájárulása után lehet szétszórni.”

A témával kapcsolatban újra megkerestük a terület fenntartóját, kezelőjét a Közép-Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság (KDVVIZIG) igazgatóját, Szilágyi Attilát a következő kérdésünkkel:

„Többször írtunk a helyszínen talált emlékhelyekről. Legutóbb akkor, amikor az ár teljesen ellepte a területet. A visszavonuló víz pedig bemosta a virágokat, mécseseket, kegytárgyakat. A közvéleményt nem csak megmozgatta, hanem felháborította és megrendítette az illegális síremlékek sokasága. Ezért tisztelettel kérdezzük önöktől, mint a terület vagyonkezelőjétől mit kívánnak tenni az áldatlan állapot felszámolása érdekében? Környezetvédelmi, kegyeleti szempontból nem tartják aggályosnak a sírkert létét?”

Anyagi és kegyeleti okok

Az igazgató nevében annak kiemelt műszaki referense válaszolt, amely szerint:

„A dunaújvárosi Duna-parton kialakult helyzetet a temetést végző szervezetek és a hozzátartozók okozták azzal, hogy a temetés során nem tartották be azokat az előírásokat, amelyek a temetkezési kellékek kint hagyásának tilalmát rögzítik. Igazgatóságunk, mint a nagyvízi meder vagyonkezelője, tájékoztatja arról is, hogy a kihelyezett emlékhelyek lefolyást gátló akadályt nem képeznek, így emiatt, továbbá anyagi és kegyeleti okokból a kialakult állapotokon nem tud és nem kíván érdemi beavatkozást végezni. A KDVVIZIG nem tudja és nem is kívánja a hamvak elhelyezésének eme módját korlátozni, netán tiltani. A jelenlegi jogszabályok a lebomló urnával történő elhelyezést nem tiltják, csak a vízfolyás vagyonkezelőjének hozzájárulásának beszerzését írja elő. Megoldást jelentene egy olyan emlékhely kialakítása, amely alkalmas lehet a temetkezési kellékek, emléktáblák stb. elhelyezésére, Erre azonban igazgatóságunknak sem jogköre, sem lehetősége.”

Ehhez annyit azért hozzátennénk, hogy minden szabályozás annyit ér, amennyit betartanak belőle. Hiába nyilatkoztatja a temetést megrendelő hozzátartozókat a vállalkozó, ha azok nem mindegyike tartja be az abban foglaltakat, illetve csak a szertartás utáni időszakban „cselekszik”, aminek nyomait láthatjuk ezen a területen. Nyilván azok állítanak emlékhelyet itt, akiknek hozzátartozóitól a Duna ezen szakszán búcsúztak el szabályosan, vagy nem szabályosan a rokonok, barátok, ismerősök. 

Nem betartható előírások?

Ahogy korábbi cikkünkben megírtuk, az illegális sírkert a magyar állam tulajdonában KDVVIZIG vagyonkezelésében lévő ingatlanon található. Az érintett folyamszakasz vonatkozásában kiállított, a hamvak Dunában szórására vonatkozó vagyonkezelői hozzájárulások – az előírások részletes leírásával – csupán a hamvak elhelyezésére vonatkoznak, a kegyhelyek, emlékhelyek kialakítására nem terjednek ki. A nagyvízi meder előírásait is figyelembe véve ezek a hozzájárulások betartandó előírásként rögzítik, hogy a szertartást követően a vízparti területekről az esetlegesen ott elhelyezett, nem lebomló kellékeket el kell távolítani. Arról is tájékoztatást kaptunk, hogy az emlékhely kialakítására nincs bérleti szerződés kötve az igazgatósággal, és nem végeznek az emlékhelyek vonatkozásában fenntartási tevékenységet sem.

Nem lennénk meglepve, ha ezen vízügyes nyilatkozat közzététele után nem a szabálykövető magatartás kerülne fókuszba, hanem annak épp az ellenkezője, azaz úgy tűnik a „kegyeleti okok” felülírnak minden mást.