Az utóbbi években jelentősen megnövekedett az online vásárlások száma, amit a covid – érthető okokból – még tovább erősített. A világjárvány hatására hazánkban az elmúlt két évben előbb 45, majd további 30 százalékkal bővült az e-kereskedelem, amely idén és jövőre is újabb 20-25 százalékos növekedést érhet el. Az online vásárlás környezeti terhelése azonban már akkora, ami mellett nem mehetünk el szó nélkül, főként, ha indokolatlan vásárlásról van szó.
A szállítás óriási környezeti terhet jelent
Az Egyesült Államokban például minden elköltött dollár 0,25 kilogramm károsanyag-emisszióval jár, ez más országokban a 0,40 kilogrammot is elérheti. Még beszédesebb adat a tengerentúlról, hogy 2016-ban az Egyesült Államokban már nem az erőművek okozták a legnagyobb szén-dioxid-szennyezést, hanem a szállítóipar. A súlyos környezetkárosítás ráadásul több tényezőből áll össze, a megrendelt termékek célba juttatásából, a termékek biztonságát szavatoló sokszoros csomagolásból és a visszaküldésből, ami a megrendelt árucikkek körülbelül 30%-át érinti. Ráadásul ezek jórészére a – szintén környezetszennyező – megsemmisítés vár, mert sok esetben a cégeknek nem éri meg a visszaküldött árukat ismét forgalomba hozni. Sokan valóban „próbafülkeként” használják a házhoz rendelést, egy ruhából több méretet is bekérnek, hogy aztán ami nem jó, visszaküldjék, illetve olyasmit is vásárolnak, amiről már a rendelést követő pillanatban tudják, hogy semmi szükségük nincs rá. Ugyanakkor az is szembetűnő, hogy a vásárlók – különösen a fiatalok – egyre jelentősebb hányadát érdekli, hogy a kívánt termék fenntarthatóan készül-e, előállítása, csomagolása és forgalmazása milyen környezeti terheléssel jár.
Gyors séta, tudatos választás
A Deloitte kutatásából kiderül, hogy ha például valaki négy terméket rendel online, és abból kettőt valamiért visszaküld, 70%-kal magasabb környezeti terhelést okoz, mintha ugyanazokat egy bevásárlóközpontban veszi meg, ahol látja, illetve fel- vagy kipróbálhatja az adott árucikket. Ha még arra is figyelmet fordítunk, hogyan jutunk el a lakóhelyünkhöz lehetőleg legközelebb eső komplexumba (pl.: gyalog, biciklivel), már igazán sokat tettünk a környezetünkért és a városi levegő tisztaságáért. Felmérések bizonyítják, hogy házhoz szállítás esetén az utolsó kilométerek a küldemény teljes útjának sokszor csak töredékét teszik ki, mégis akár a teljes út szén-dioxid-kibocsátásának feléért is felelnek. Ezek a rövid utak, amelyeket a kézbesítő járművek tesznek meg naponta, aránytalanul nagy mértékben szennyezik a városok levegőjét, nem beszélve a forgalomnövekedésről, a kialakuló dugókról, parkolási nehézségekről.
