A hatóság tíz év után rendezte meg újra a Közbeszerzési Expót azzal a céllal, hogy a közbeszerzési piac szereplői, az érintett szakemberek egy interaktív jellegű szakmai rendezvény keretében találkozhassanak. A budapesti Millenárison tartott eseményen több mint egy tucat kormányzati és szakmai szervezet vett részt kiállítóként.
Tíz évvel ezelőtt, 2012-ben az első Közbeszerzési Expót azért rendeztük meg, mert szerettük volna a szakemberek munkáját így is támogatni. Most az motivált bennünket, hogy az érintettek a jelenlegi erősen változékony gazdasági környezetben naprakész, hatékony válaszokat kaphassanak a legégetőbb kérdéseikre – mondta Kovács László. A jelenlegi, bizonytalan gazdasági környezet komoly kihívás elé állítja a hazai közbeszerzési piac szereplőit. Ennek tükrében az Expó programja három kiemelt témát járt körbe: az előre nem látható, irreális árváltozások kezelésének közbeszerzési kérdéseit, az orosz-ukrán háború közbeszerzésekre kifejtett hatásait, illetve az intenzív verseny biztosításának lehetőségeit a közbeszerzési piacon. A hatóság elnöke szerint nem túlzás azt mondani, hogy most olyan helyzetben kell segíteniük a közpénzek átlátható elköltését, a verseny tisztaságának biztosítását, valamint a jogalkalmazói tevékenység gyakorlását, amikor még a járvány negatív hatásaival küzd az ország, ugyanakkor a háborúval, az elszabaduló energiaárakkal, és az inflációval is szembe kell nézni. Ne felejtsük el azt sem, hogy mindezek közepette hónapok óta zajlik az uniós forrásokkal kapcsolatban egy heves közéleti vita is – mutatott rá a Közbeszerzési Hatóság elnöke.
Prevenció és szigorú ellenőrzés
A Közbeszerzési Hatóság hosszú ideje a prevencióra és a szigorú ellenőrzésekre helyezi a hangsúlyt, amelynek három pillére van. Az első pillér az előkészítés. A közbeszerzési eljárások megfelelő előkészítésének fontossága sokáig nem kapott megfelelő figyelmet. Ez először a 2015. évi, jelenleg is hatályos közbeszerzési törvényben kapott kellő hangsúlyt. A hatóságnak régóta az az álláspontja, hogy a közbeszerzésekkel kapcsolatos problémák, a jogsértések döntő többsége megelőzhető azzal, ha az eljárásokat megfelelően készítik elő. A második pillér az ellenőrzés. A hirdetmények alapos, szigorú ellenőrzése elengedhetetlen az eredményes közpénzfelhasználáshoz. Tavaly 26 661 hirdetmény érkezett be a Közbeszerzési Hatósághoz, amely a hirdetményekkel kapcsolatban 27 171 hiánypótlást adott ki. Ez azért lényeges, mert a hirdetmény-ellenőrzés során az eljárási szabálytalanságok nagy része a tapasztalatok alapján előzetesen kiszűrhető, így számos jogsértés előzhető meg. A harmadik pillér pedig a tudásmegosztás. A hatóság kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a közbeszerzési piac szereplőinek teret biztosítson a tapasztalatcserére, ennek érdekében számos rendezvénnyel, konferenciával, szakmai roadshow-val, képzéssel segíti elő a közbeszerzési piac szereplőinek tájékoztatását. A prevencióval és az ellenőrzéssel lehet a leghatékonyabban segíteni a közpénzek átlátható elköltését, biztosítani a verseny tisztaságát és a jogalkalmazói tevékenység jogszerű gyakorlását. A hatóság ezt a munkát évek óta következetesen végzi, többek között ezért is rendezte meg a Közbeszerzési Expót.
Abban bízunk, hogy ez az interaktív fórum valódi segítséget jelent a piac szereplőinek, teret akartunk adni a fontos kérdéseknek és az azonnali, első kézből érkező szakmai válaszoknak – jelentette ki Kovács László.
Az egyajánlatos közbeszerzése aránya nemcsak magyar probléma
Az európai uniós források körül zajló vita kapcsán a Közbeszerzési Hatóság részéről minden eddiginél erőteljesebb kontrollra kell számítani az egyajánlatos közbeszerzések tekintetében, amelynek célja, hogy az ilyen eljárások száma jelentősen lecsökkenjen a jövőben. A hatóság már tavasszal – a kormány által megfogalmazott célok és a vonatkozó kormányrendelet szellemében – kiadott egy közleményt is, amelyben erre hívták fel a közbeszerzési piac résztvevőinek figyelmét. A hatóság azt is bejelentette, hogy a közbeszerzések hatékonyságának további javítása érdekében kiemelt figyelmet fordítanak az egyajánlatos közbeszerzések ellenőrzésére. Egyúttal azt is javasolták az ajánlatkérőknek, hogy az eljárást megindító felhívásban írják elő a vonatkozó esetekben az eredménytelenség alkalmazását. Amennyiben pusztán egyetlen ajánlat érkezik a felhívásra, eredménytelenné kell nyilvánítani az eljárást. Az intézkedések hatása már most látszik, a hatóság statisztikái szerint az egyajánlatos közbeszerzések darabszáma jelentősen lecsökkent augusztusra.
Bízunk benne, hogy ez egy tartós csökkenést mutató trend első adata – emelte ki Kovács László. Az Európai Bizottság által közzétett Belső Piaci Eredménytáblából világosan kiderül, hogy az egyajánlatos közbeszerzések magas aránya nem tipikusan magyar probléma. A Bizottság számítási módszere szerint 19 tagállam jár hasonló cipőben. Az adatokból egyúttal az is kitűnik, hogy a magyar értékek – amelyek jelenleg az Európai Bizottság módszertana szerint 39 százalékon állnak – jobbak a 41 százalékkal rendelkező Romániánál, a 42 százalékkal rendelkező Görögországnál, a 43 százalékos arányt felmutató Csehországnál, a 47 százalékkal rendelkező Szlovéniánál és az 51 százalékot mutató Lengyelországnál is. Sajnálatos módon, ezek a tények ritkán hangzanak el, és ha mégis közlik őket, kevés figyelmet kapnak, de a számok önmagukért beszélnek – összegezte Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke.
Fotó: Kallus Tibor / Világgazdaság
