A vevő számára a vételár mellett jelentős költség még a vagyonszerzési illeték, ami az ingatlan értékétől függően akár több millió forintra is rúghat – sorolják a Duna House szakértői. A hatályban lévő törvény alapján ugyanis az illeték mértéke a vásárolt ingatlan árának 4%-a, amit a vevő köteles megfizetni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak.
Vannak azonban kivételes esetek, amikor ez az összeg arányaiban csökkentett terhet jelent az ügyfélnek. Ilyen például, ha a vevő még nem töltötte be a 35. életévét, és első, 15 millió forint érték alatti lakástulajdonát szerzi meg – ebben az esetben csak 2% az illeték.
Fontos kiemelni, hogy ha a lakásvásárlók gyermeket nevelnek, vagy gyermekvállaláson gondokodnak, és megigénylik a CSOK-ot, mentesülnek az illetékfizetés alól. Utóbbi kedvezményt 2021 év elején vezették be és jelentős, többmilliós segítséget jelent a családos vásárlók számára, így a vételárhoz szükséges hitel összege is nagyságrendekkel alacsonyabb lehet.
A vevőnek jelent plusz költséget az ügyvédi munkadíj, amelynek mértékét ugyancsak a vételár határozza meg. Az ügyvédi munkadíj nagyságrendje változó lehet a fővárosban és vidéken, de általában a vételár 0,5%-át szokták felszámolni.
Hitellel drágább a vásárlás?
Az elmúlt év során az ingatlanpiaccal együtt a hitelpiac is visszafogottabban teljesített. Bár igaz, hogy hiteles vásárlás esetén a vevőt plusz költségek is terhelik, a tranzakciók harmadában még mindig igényben veszik a finanszírozáshoz a pénzintézetek segítségét az ügyfelek.
A hitelfolyamat elbírálásához az első lépés az ingatlan értékének felmérése értékbecslő segítségével, valamint az adásvételi szerződés közjegyzői hitelesítése, amelyek ára több tízezer forint is lehet, azonban a 2021. január 1-től a gyermeket nevelő, vagy gyermeket váró családok által felvett kamattámogatott lakáscélú hitelek igénylése kapcsán lefolytatott közjegyzői eljárás díja jelentős mértékben (55-65%) csökkent.
Ezután, a hitelszerződés alapján, a földhivatalban 12.600 forintos szolgáltatási díjért cserébe a bank bejegyezteti magát, ami széljegyként megjelenik az ingatlan tulajdoni lapján. A bankok emellett hitelfelvételnél kötelezik az ügyfelet lakásbiztosítás kötésére – függetlenül attól, hogy lakáscélú vagy szabadfelhasználású kölcsönt vesznek-e fel.
Általában később és csekélyebb összegként jelentkezhetnek az egyéb adminisztrációs költségek, mint például a szerződésmódosítási, fedezetminősítési vagy folyósítási díjak, de ezeket is érdemes mérlegelni az ajánlatok kiválasztásánál.
Jó hír azonban, hogy a fenti költségek jelentős részét szinte nullára tudják faragni a hiteles vásárlók, amennyiben bankfüggetlen pénzügyi szakértő segítségével kiválasztják a legjobb ajánlatot, ahol ezeket a költségeket átvállalja a pénzintézet vagy a közvetítő cég.
Kép: Shutterstock
