„Bak Imrét a fény és a tér mint az emberi egzisztencia metaforája foglalkoztatta: miképpen lehet megfoghatóvá tenni a megfoghatatlant, miképpen épülhet föl az anyagból valami, ami túlmutat az anyagi világon, miképpen lehet valami egyszerre időtlen és aktuális, változatlan és változó” – mondta el a megnyitón a kiállítás kurátora, Fehér Dávid.
A Vaszary Galéria kiállítása első alkalommal tekinti át Bak Imre 2004 és 2022 között alkotott sorozatait, bemutatva az életmű alakulását. A tárlat egyes szekciói az életmű 2004 utáni szakaszainak főbb műcsoportjaira fókuszálnak, bemutatva, hogy miképpen tért vissza Bak művészetében a geometrikus absztrakció és a figuratív asszociációk jelentéstani játéka, mennyiben jellemzi az újabb alkotásokat a hard-edge festészet és a digitális allúziók kettőssége, illetve a metafizikai terek érzéki vibrálása, miképpen gondolta újra Bak a (geometrikus) festészet hagyományait és a saját motívumkészletét.
Bak Imre művészetére az elmúlt években kiemelt nemzetközi figyelem irányult: festményei a közelmúltban a londoni Tate és a New York-i Metropolitan Museum gyűjteményébe kerültek, művészetéről fontos áttekintést adott Hajdu István monográfiája (2003) és a Paksi Képtár Aktuális időtlen. Egy életmű rétegei című tárlata (2016).
A hazai kortárs festészet meghatározó remekműveként Bak Imre Festmény II. (képünkön) című alkotásáért tavaly márciusban 32 millió forintot fizettek a Virág Judit Galéria aukcióján. Ez az 1969-es alkotása az egyik legerősebb kortárs kép, ami az elmúlt években árverésen szerepelt.
Életművének közelmúltbeli korszakairól azonban (a 2003-as monográfia megjelenése óta) nem született áttekintés, a balatonfüredi tárlat ezt a hiányt igyekszik pótolni. A kiállítás címe a művész által az elmúlt években gyakran használt, sokértelmű képcímet idézi, amely egyszerre utal a formák helyzetére, az életmű (át)alakulása során kialakuló újabb és újabb konstellációkra, illetve azokra az egzisztenciális helyzetekre, amelyek a változást motiválták.
Belső fotó: Virág Judit Galéria, nyitókép: Tóth Dávid (Helyzet 1. című festmény, 2020.)
