Mi a teendő, ha földön ugráló madárfiókát, vagy fűben lapuló őzgidát találunk?

Május végén, június elején a legtöbb vadállat már világra hozza kicsinyét és hazánk énekesmadarai is kikeltik fiókáikat. A természetjárók ebben az időszakban gyakran találhatnak fűben lapuló őzgidát, nyúlfit, de a lakott területeken, udvarokban is láthatunk repülni még képtelen madárfiókát is. Bátky Gellérttől, a Duna-Ipoly Nemzeti Park természetvédelmi őrétől megtudtuk, hogy számos olyan madárfajunk van, melyek még azelőtt elhagyják a fészket, mielőtt megtanulnak repülni. Ilyen madarunk többek közt a vörösbegy, a feketerigó, a rozsdafarkú és a cinkefélék is.

A földön előttünk ugráló, futó madárfióka láttán a legtöbb ember rögtön arra gondol, hogy meg kell menteni. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy nem kell megmenteni, mivel az, hogy ők már nincsenek a fészekben, bármennyire is furcsán hangzik, egy teljesen természetes dolog 

– hangsúlyozta Bátky Gellért.

A természetvédelmi őr elmondta, hogy egy-egy fészekben három-négy fióka kel ki. Amíg a fészekben vannak, addig szinte teljesen védtelenek, hiszen ha a fészket felfedezi egy szajkó, szarka, macska, vagy bármilyen ragadozó, egy szuszra felfalhatja az összes kis csicsergőt. Azonban ha pár tíz méterre szétszóródnak a fészek körül a földön, elrejtőznek, és nagyobb eséllyel élik túl ezt a veszélyes időszakot. A madárszülők a kicsik hangját felismerve, a biztonságot nyújtó avar és bokrok rejtekében tovább etetik a fiókákat, akik néhány napon belül már repülni is megtanulnak. 

Amennyiben egy forgalmas út mentén, járdán, vagy olyan helyen találunk kismadarat, ahol tudjuk, hogy sok macska tanyázik, meg lehet fogni és egy közeli kerítés mögé, vagy egy, a közelben lévő bokros-cserjés részbe biztonságba lehet helyezni 

− tette hozzá a nemzeti park munkatársa.

Az erdeinkben élő vadállatoknál már sokkal kényesebb a helyzet, mivel míg a madaraknál a nagyon rossz szaglás miatt meg lehet fogni a fiókát, egy fűben lapuló nyúlfi, vagy őzgida esetében ezt szigorúan tilos. Bátky Gerllért nyomatékosan elmondta:

Mivel a vadon élő állatoknak rendkívül éles szaglásuk van, soha nem szabad hozzájuk nyúlni, ugyanis ha az anyjuk visszatér és megérzi kicsinyén az emberszagot, nem fogja tovább táplálni. A talált vadon élő állat soha nem árva, az anya valahol a közelben van, csak éppen táplálkozni, vagy inni ment. Így ha kis állatkölyköt találunk, maximum egy gyors fotót készítsünk róla, anélkül, hogy megérintenénk és a lehető leghamarabb álljunk odébb onnan.

A természetben talált állatkölyköt hazavinni ugyancsak tilos, mivel minden vad, a helyi vadásztársaság tulajdonát képezi.