Látványosság a Duna parton

2022.08.08. 10:30

Útnak indult az ókori római hajó Gönyűről - az egyik legszebb magyar népdallal búcsúztatták a helyiek - videó, fotók

Tizenhét évszázaddal röpítette vissza a történelemben a parton várakozókat a hétfő este Gönyűre érkező római hajó, amely július 16-án indult Németországból és Ausztrián, Szlovákián keresztül érkezett a kikötőbe. Tegnap reggel már tovább is indult. Egy letűnt korszakot idéznek meg, bizonyítva: a Duna nem elválaszt, hanem összeköt.

Barki Andrea

Fotók: Csapó Balázs

Az Élő Dunai Limes (Living Danube Limes) című program keretében a hajót Németországban a Friedrich Alexander Egyetem munkatársai készítették egy Mainzban talált, IV. századi római hajó maradványai alapján, amelynek a Danuvina Alacris, vagyis Élő Duna nevet adták. A nemzetközi legénységnek magyar tagjai is voltak. Varga Attilát, aki végzettségét tekintve régész-történész, az érkezése után kérdeztük. – Mi ez a vállalkozás?

– A IV. században, amikor a Római Birodalom határa a Duna volt, ilyen hajókkal járták a folyót a római katonák és védték a határt. Az eredeti maradványok alapján, a fennmaradt írásos és képi emlékek szerint rekonstruálták a járművet a saját maguk által készített esz- közökkel. Olyan baltákkal vágták ki a fát, amit ők kovácsoltak, s úgy faragták meg, mint a rómaiak. Precízen, tudományosan átgondoltan készült el minden. A hajó a Fekete-erdőtől indult és a tervek szerint no vemberben érkezik Fekete- tengerhez.

– Miért jelentkezik valaki egy ilyen útra? – A legénység nemzetközi, a létszáma változó. A közös nyelv a latin helyett az angol. Gönyűre tizennyolcan érkeztünk. Kéthetes ciklusokra lehetett az útra jelentkezni, én Bécs felett, Tullnban szálltam be és Budapesten szállok majd ki. Kis korom óta szeretem a római világot, így nekem kiváltság, hogy itt lehetek.

– Elképzelhető, hogy 1700 évvel ezelőtt egy hajó pontosan így megtette ezt az utat a Dunán? – Pannóniában vagyunk. Egy nagyon szigorúan őrzött határ volt, a birodalom Achilles-ina. Minden tartományban egy légió állomásozott, itt négy, mert ha a germánok áttörtek, akkor egy hét alatt Rómában lehettek volna. Tudomásom szerint Bécs és Pozsony között volt a dunai flotta központja, itt cirkáltak a hajók. A Duna természetes védelmi vonal és a népek országútja volt egyúttal.

– Hogy élnek a hajón? – Ugyanúgy élünk, mint a római katonák, csak most nem harcolunk. Mindenünk természetes anyagból készült, pont olyan, ahogy a leletek alapján rekonstruálni lehetett. Van római késünk, kulacsunk bőrből. Este mécsessel, olívaolajjal világítunk. Korhűen próbáljuk meg átélni a mindennapokat. A kísérleti régészetnek pont az a lényege, hogy beleérezzünk az adott világba, hogy a saját bőrünkön érezzük, milyen bő- rig ázni a határ őrizete közben. Útközben az elődök elkészítettek egy vitorlát is, bár alapvetően ez nem egy vitorlás hajó, de nadrágot is varrtak, ha kellett.

– Hogy fogadják a településeken a járművet? – Mindenütt nagy örömmel fogadnak bennünket, van, ahol történelmi fesztivált rendeznek. A legszebb élményem az volt, amikor beléptünk a Dévénynél a Kárpát-medencébe. Gyönyörű a látvány a Dunáról, és több százan fogadtak minket, Pozsonyba kajakosok, kenusok kísértek be bennünket.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában