Hétmillió évvel ezelőtt kezdődött történet

2022.08.13. 07:41

A pannonhalmi őselefánt hazatért - videó, fotók

Különleges attrakcióval ünnepli első születésnapját a Porta.

Szeghalmi Balázs

Ress Anitát, a Pannonhalmi Porta ügyvezetőjét már tinédzserként érdekelte a pannonhalmi őslények története. Most sikerült megszervezni hazánk leghíresebb őselefántjának hazatérését. Fotók: Rákóczy Ádám

  • A Győr közeli kisváros turisztikai központjába a héten visszaszállították annak az őselefántnak a maradványait, amelynek pannonhalmi felfedezése tudományos szenzációt jelentett az ’50-es évek végén.
  • A Kisalföld munkatársai elsők között láthatták a kapafogúnak becézett, hétmillió éves, négy méter magas állat leleteit.

Kalandos, több korszakon át játszódó időutazásra invitáljuk olvasóinkat, amelyet napjainkban kezdünk. „Édesapámat mindig érdekelte a helytörténet, maga is gyűjtött adatokat a pannonhalmi őselefántról. Pár információmorzsánál ugyan nem jutott tovább, de azt kiderítette, hogy 1959 januárjában több millió éves állatok nyomára bukkantak a helyi téglagyár területén” – kezdte Ress Anita, a Pannonhalmi Porta ügyvezetője.

Értékes lelet

Miután 63 esztendeje az agyagos földből őselefánt, őszsiráf és méhészborzhoz hasonló ősragadozó maradványai kerültek elő, a fővárosba szállították a csontokat. (1937-ben már őskori orrszarvúakra és gazellákra is bukkantak Győrszentmártonban, 1965-ig így nevezték Pannonhalmát – a szerk.) A leletek közül az őselefánté volt összefüggő, így tudományos szempontból a legértékesebb. Hazánkban eddig egyetlen lelőhelyen bukkantak ennél nagyobb őselefántra: a Martonvásár–Tárnok közötti vasúti bevágásban.

A Portán az 1959-es feltárás archív felvételeit is láthatják az érdeklődők.

Görbe agyar

A négy méter magasra nőtt, óriás kapafogú egyed rekonstruált csontváza 1975 és 1994 között a természettudományi múzeum egyik látványos és a látogatók által kedvelt „főhőse” volt. A miocén kor végén, Pannonhalma környékén élt állatnak a lábcsontjait, a fogait, koponya- és állkapocstöredékeit találták meg anno. A kapafogú őselefántok különlegességét az adta, hogy a többi ormányostól eltérően csak alsó, görbe agyaraik nőttek. Ezeket fák és cserjék tördelésére használták, vagyis lombokkal táplálkoztak.

Szerencsésen álltak a csillagok

„Miután megtudtam, hogy a természettudományi múzeum raktárában őrzik a pannonhalmi leletet, már a járvány előtt felvetődött, hogy jó lenne az őselefántunkat bemutatni a településen. Ennek most jött el az ideje. A csillagok is szerencsésen álltak, hisz dr. Csorba Gábor, a Magyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusa helyi lakos és támogatta a tervünket. Most kedden Gáborral és Sipák Norbert önkormányzati képviselővel közösen hoztuk el a csontokat Pestről, majd állítottuk össze a tárlatot” – hallottuk Ress Anitától.

November 9-ig

A kapafogúnak – ahogy tudományos körökben becézik – „meg is ágyaztak” a Portán. Azt a falat, ahol kiállították a csontokat, elefántokat ábrázoló festménnyel díszítették. „Többen meghökkentek Pannonhalmán, hogy egzotikusnak számító állatok éltek a környékünkön valaha. Kimondani is felfoghatatlan, de hétmillió éve trópusi éghajlat uralkodott nálunk. Ennek köszönhetjük ezt a különleges társaságot” – búcsúzott Ress Anita.

A pannonhalmi őselefántot november 9-ig ingyen tekinthetik meg a Portán, osztályokat is örömmel látnak. A kisváros turisztikai központjába érdemes bringával érkezni az új kerékpárúton, majd tekerés után barátságot kötni a kapafogúval.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában