Rejtély, kik vihették el Rákosi földi maradványait

A pártvezér urnája nem áll állami védettség alatt, és nem szerepel a Nemzeti Örökség Intézete védettségi listáján sem.

Magyar Nemzet
2023. 02. 03. 12:57
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Üres urnatartónál emlékeznek Rákosi Mátyás szimpatizánsai a Farkasréti temetőben évek óta, az egykori kommunista pártvezér földi maradványait ugyanis elvitték a temetőből – tudta meg a Mandiner. A temetőt üzemeltető Budapesti Temetkezési Intézetnél 2015. június 24-én jelentkezett egy férfi és egy nő azzal, hogy mindketten Rákosi Mátyás leszármazottjai, így kiadták nekik a Rákosi hamvait tartalmazó urnát. Következzen Rákosi urnájának története, amelynek fedőlapját nemegyszer emberi ürülékkel kenték össze.

Rákosi Mátyásnak 11 testvére volt, apja, Rákosi József, az egyik bátyja, Béla és az egyik húga, Hajnalka a holokauszt áldozata lett. A legtovább Biró Ferenc élt, aki még Rákosi Mátyás hatalomra jutásakor változtatta a nevét Biróra, mert a pártvezér erre kérte. A férfi miniszterhelyettes lett, de 1956-ban ő is a Szovjetunióba távozott. Ezután visszatért, családot alapított, és 2006-ban hunyt el, 102 éves korában. Arra azonban nem derült fény, kik kérték ki a hamvakat. 

Rákosi Mátyás életének 79. évében, 1971. február 5-én hunyt el Gorkijban. A Magyar Dolgozók Pártja központi vezetőségének volt első titkára egyébként 1956. július 18-tól szovjet száműzetésben volt. Már Gorkijban elhamvasztották, egy orosz típusú urnába helyezték a földi maradványait, és abban hozták haza. A szovjet szabvány szerinti urna azonban nagyobb volt, ezért csak két urnatartóban fért  el. Mivel Kádár János szerint az ellenforradalom egyik oka a Rákosi-kultusz volt, ezért a korábbi pártvezér csak akkor térhetett volna haza, ha távol tartja magát a politikai pályától, és élete végéig házi őrizetben marad az arra kijelölt helyen. Rákosi ezt nem vállalta, a közvéleménnyel pedig elhitették, hogy gyógykezelésen van. 

A szűk körű búcsúztatás – amelyen a felesége, a jakut származású Kornyilova is részt vett – után egy márványtáblát is elhelyeztek az urnafedőn. Ezen szerepelt Rákosi Mátyás neve, illetve a születési és a halálozási éve. Az urnát azonban még 1982-ben áthelyezték egy másik parcellába, mert többször bekenték vörös festékkel vagy emberi ürülékkel. Az is előfordult, hogy Rákosi születésnapján a szimpatizánsai és az őt elítélők összevesztek vagy összeverekedtek a sírjánál. Előbbiek szegfűt, utóbbiak vörös festéket hoztak. Miután Kádár János nyughelyét a Fiumei úti sírkertben 2007-ben feldúlták, és elvitték a koponyáját, a Farkasréti temetőben őrizni kezdték Rákosi urnafülkéjét, majd az urnát a templomudvarba tették át, közel a főbejárathoz, így az ott dolgozók is ráláttak. Állami védettséget viszont nem élvezett az urna, és nem szerepel a neve a Nemzeti Örökség Intézete védettségi listáján sem. 

Borítókép: Rákosi Mátyás (Forrás: Wikipédia)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.