Régi mesterségekkel ismerkedtek meg a diákok a kazári iskola Szent Mihály-napi vigasságán

Róthné Tarsoly Anita, az intézmény igazgatója elmondta: az alsósok négy helyszínen csodálkozhattak rá a Szent Mihály-naphoz fűződő mesterségekre. Ezek között volt a pásztorok, a csőszök és a pékek munkája, de természetesen az aratás menete sem hiányozhatott a sorból.

– A felsőbb évfolyamosok számára egy kicsi versengést is belecsempésztünk a programba. A tanulóknak hat állomáson kellett teljesíteniük az ott található régi szakmákkal kapcsolatos feladatokat. A sikeres végrehajtásért pontok jártak, amiket az induláskor kapott menetlevélben tudtak gyűjteni. Természetesen a „próbatétel” előtt az adott hivatás kulisszái mögé is betekinthettek a gyerekek, méghozzá olyan helybeliek segítségével, akik maguk is űzték, vagy esetleg mind a mai napig űzik az adott mesterséget – fejtette ki az oktatási intézmény vezetője, aki arra is rámutatott, hogy a csapatok forgószínpadszerűen, egy időbeosztás alapján keresték fel az egyes helyszíneket a kísérőtanáraikkal.

A Tájházban például a takács mesterségről és a kender feldolgozásáról szerezhettek információt a fiatalok, akik ezután egy gombolyagot készítettek el. A Laskaudvar egyik pavilonja alatt az asztalosság volt a téma, ott a szakmához használt régi eszközöket vehették előbb szemügyre, majd kézbe a diákok. A Palóc Portán a szabó hivatással és a ruhakészítéssel kapcsolatos ismeretek várták a csapatokat, amelyek tagjai a tűbe cérnafűzés feladattal gyarapíthatták pontjaikat. 

A Kézművesház aljában a kovácsok hétköznapi teendőihez használt eszközöket lehetett szemügyre venni, illetve a gyakorlatban hasznosítani, hiszen a próba során tíz patkót kellett egy deszkába szögelniük a tanulóknak. A Bányászházban természetesen a bányászattal kapcsolatos ismertető hangzott el, majd a fiatalok a kapott információk alapján egy totót töltöttek ki. A hatodik állomás helyszíne a Vasaló és Öntvénymúzeum volt. Itt a fazekasságról esett szó, majd az egymást követő csoportoknak egy leírás alapján azonosítaniuk kellett a bemutatott kerámia edényeket.

Emellett a gyerekek egy külsős helyszínen, a helyi lovardában is eltölthettek egy kis időt, majd a Laskaudvarba visszatérve, a színpadon verses-zenés-mesés blokk fogadta őket. A pavilonnál egy kiállítás mutatta be a gyerekek munkáit, amelyeket még korábban készítettek szintén a mesterségek témájában. Ezután egy táncházban rophatták kicsik és nagyok, amikor is a Szent Mihály-napi Vigasság zárásaként kiderült, hogy melyik csoport gyűjtötte a legtöbb pontot a mesterségek utcájának végigjárása során.