Interjú

2022.06.26. 07:00

Összehangolt fejlesztések hozzák meg a dél-dunántúli régió sikerét

Orbán Viktor miniszterelnök megbízásából Somogy, Tolna és Baranya megye fejlesztési ügyeiért felel ebben a ciklusban Móring József Attila, Somogy 3-as számú választókerületének kereszténydemokrata országgyűlési képviselője. A politikust az előtte álló feladatokról és a kinevezéssel járó kihívásokról kérdeztük.

Koszorus Rita

Fotó: TIBOR KOVACS

– Korábban már dolgozott miniszteri biztosként. Mennyire új az ön számára ez a pozíció? 
– Egy cikluson keresztül a megyei fejlesztések összehangolása volt a feladatom. Ez most megháromszorozódott, mert Somogy mellett Tolna és Baranya beruházásaiért is felelek. Elég nagy feladatnak tűnik három megye fejlődését összehangolni. Főképp úgy, hogy mindegyiknek másak az adottságai. Viszont abban egységes ez a zóna – főleg, ha nem nézzük Somogy északi részét vagyis a Balatont és Paksot – hogy zömében aprófalvas terület, rossz gazdasági mutatókkal, rossz korfával és elképesztően rossz foglalkoztatási mutatókkal. Szerintem nem azt kell boncolgatni, miért alakult ez ki, hanem összehangoltan végre el kell kezdenünk tenni ezért a térségért. 

– Hogyan fog neki a munkának? 
– Össze kell hangolni a tervezéseket, munkákat, hogy a 2027-ben kezdődő uniós fejlesztési ciklusban önálló fejlesztési forrásokat megcélozni tudó egységként működjünk. Számos projektötlet fogalmazódott meg már, de ezeket priorizálni kell és összehangolni. Utakat, csatornákat, ipartelepeket kell építenünk. 

– Már egyeztetett a megyei közgyűlési elnökökkel a fejlesztési elképzelésekről? 
– Természetesen leülök a megyei vezetőkkel, kereskedelmi és iparkamarákkal, agrárkamarák vezetőivel, országgyűlési képviselőkkel és megvitatjuk, hogy nekik milyen elképzeléseik vannak. A helyzet még ennél is összetettebb, mert az infrastrukturális fejlesztések túlmutatnak a határainkon. Ezért Szerbiával, Bosznia-Hercegovinával, Horvátországgal lehetnek közös pontok, amik a térség fejlődését szolgálják, az érintett szereplőket is fel fogom keresni. 

– A régióban elég nagy probléma, hogy elvándorolnak a fiatalok, elsősorban a munka miatt. Ezt hogyan lehetne megállítani? 
– Nem nevezném ezt elvándorlásnak, hanem külföldi munkavállalásnak, ami egyébként teljesen általános az Európai Unióban. Nekünk az is egy fontos feladatunk, hogy tegyünk ez ellen, mert ha nem járunk eredménnyel, a térség 650 településből közel 100 ötven év múlva már nem fog létezni. Ez egy hosszan elnyúló, fájdalmas és rengeteg új problémát generáló folyamat lehet. Végig kell gondolni, hogy mit tudunk tenni, hogy legalább részben meg tudják tartani a népességet a települések. 

– Milyen fejlesztési forrásokra lehet számítani a következő években a régióban? 
– Komoly infrastrukturális fejlesztésekre kell készülnünk, de azt nem árt leszögezni, hogy nem arról van szó, hogy most hirtelen kinyílt egy pénzeszsák és ami eszünkbe jut, azt elkezdjük megépíteni. Az orosz–ukrán háború és annak következményei most eléggé megköti a kezünket. Azt tudjuk megtenni, hogy az elképzeléseket megfogalmazzuk, összehangoljuk, hogy amint a források rendelkezésre állnak, meg is valósíthassuk. Hiszen az európai uniós forrásokat nem lehet a végtelenségig visszatartani. 

– Ha turizmusról beszélünk, meg kell említeni a reptereket. Ön szerint szükséges volna a régióban lévő repterek fejlesztése, például Taszáron? 
– Szükségesek a regionális repterek, de ezekből én Taszárt kivenném, mert egyedi adottságokkal rendelkezik, amelyeket reményeim szerint más, sokkal nagyobb dimenzióban fognak majd kihasználni. Taszáron több mint 400 hektár egybefüggő terület áll rendelkezésre, jó esély van arra, hogy ott egy logisztikai bázis létesüljön. 

– A modern turista igénye, hogy élményt kapjon és magas minőségű szolgáltatásokat. A balatoni fejlesztésekről mit tudhatunk? 
– Így van, attrakciók kellenek, az aktív turizmus lehetőségét kell megteremteni, ez utóbbit szerintem az elmúlt években sikerült már részben. Ahogyan a strandokat is meg tudtuk újítani. Ezt a célt szolgálta a balatonfenyvesi kisvasút megújítása és a csisztai vonal újjáépítése, a BAHART hajóbeszerzései. Az a cél, hogy a Balaton a magyar családoknak kényelmes és biztonságos üdülési helyszín legyen. 

– Ahhoz, hogy üdülni tudjanak a családok, pénz is kell. A régióban az országos átlaghoz képest nagyon alacsonyak az átlagbérek... 
– Ez valóban így van, de ebben a térségben a legalacsonyabb az egyetemet végzettek aránya is. Ennek következménye, hogy a legkevesebb hozzáadott értéket is itt állítjuk elő. Azt gondolom, hogy ezen kell változtatni. Ha csak a mezőgazdaságot említem, úgy változtatható ez, ha az itt előállított termékeket itt dolgozzuk fel. 

Út nélkül semmi sem megy; hiányzik a hozzáadott érték

Móring József Attila elmondta: fontos volna a zsáktelepülési jelleget megszüntető összekötő utak építése. 

– Sok szolgáltatás teremtődik és megújul a falvakban, de jó minőségű utak nélkül nem lehet életben tartani a településeket. Ha a turizmus szempontjából nézzük, vannak olyan helyek, mint a Dráva mente vagy a Gemenc, ahol a turizmusra kell hogy építsünk, mert ipart oda nem vihetünk. Ezeken a helyeken a szennyvízkezelést meg kell oldani – emelte ki a kormánybiztos. – Nemcsak a csatornahálózat kiépítésére gondolok itt, hanem a szennyvíz egyedi kezelésére is. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy Somogy egy agrármegye, ahol rengeteg gabonát termelnek, de csak egy malmunk van. Rengeteg szőlőt termelnek a gazdák, de feldolgozónk nincsen. Rengeteg erdőnk van, de komoly fafeldolgozás sincs a megyében. Az általunk előállított nyersanyagot így elviszik innen és valahol máshol lesz belőle hozzáadott érték és növeli a bevételt. Ezen is változtatni kell.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában