Kivárta, míg a gyerek felnő, akkor vallotta be, hogy feldarabolta a feleségét

1962. május 15., kedd

Megkezdik a Szabolcs áruszállító sorozatgyártását

Második éve mar, hogy megszületett Nyíregyházán egy új ipari termék, a Szabolcs áruszállító motoros kocsi. A háromkerekű, ötletes elrendezésű rakodótérrel ellátott kocsi kiválóan és gazdaságosan felhasználható kisebb rakományok rövid távra szállításához. Alkalmazása különösen célszerű a kereskedelemben. 

A Nyíregyházi Vas- és Fémipari Ktsz új terméke már a tavalyi Budapesti Ipari Vásáron is nagy feltűnést keltett, és a külföldi üzletemberek tetszését is megnyerte. Akkor még csak öt kocsit készítettek, s a két újító - Kiss Béla elnök és Veres István lakatos - azóta is fáradhatatlanul dolgozott az újítás tökéletesítésén, s nem utolsósorban a szériagyártás előkészítésén. Munkájuk eredményeként már a következő negyedévben megkezdik a Szabolcs sorozatgyártását, és a belföldi igények kielégítése után külföldre is szállítanak. Az érdeklődés elsősorban a közép-keleti országok részéről tapasztalható. 

Az első szériában ötven darabot készítenek és úgy tervezik, hogy még ebben az évben 300 darabot tudnak előállítani. Egyelőre két változatban készítik; 125 és 175 köbcentis zárt és nyitott kivitelben. A szövetkezet által készített áruszállító motoros kocsik előnye, hogy teljesen hazai anyagból készülnek és lényegesen olcsóbbak a hasonló rendeltetésű külföldi kocsiknál. Az előkalkulált irányár 28 ezer forint, s bíznak abban, hogy a kiállításon úgy a belföldi, mint a külföldi szakembereknek megtetszik majd az esztétikailag is szép kivitelű Szabolcs áruszállító motoros kocsi.

1982. május 15., szombat

Kémlelőablakok is lesznek az új nyíregyházi uszodában

Új sportlétesítménnyel gazdagodik a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola. Az oktatási intézmény sporttelepén jól halad az uszoda építése, amit szeptembertől már birtokukba is vehetnek a hallgatók. A 25 méter hosszú medence hatsávos lesz. A feszített víztükrű uszodában kémlelőablakok is lesznek, így az úszás mozgásanyagát is tanulmányozhatják majd a hallgatók. 

2002. május 15., szerda

Aranykincset találtak Újfehértón

Április végén a Jósa András Múzeumba 64 középkori-koraújkori aranypénzt vittek be Újfehértóról. A megtalálók szerint az érmek a belső kert rendezésekor, növénytelepítéskor bukkantak elő 5-20 centiméterre a talaj felszínétől. A bevitt anyagban a külföldi és magyar dukátok között volt II. Rákóczi György 10szeres aranyforintja is. A helyszínen a szakemberek újabb 44 érmét találtak. A következő napok kutatásainak eredményeként összesen 260 aranypénz került elő. 

Az aranykincs igazi ritkaságokat is tartalmaz, időhatára egészen Luxemburgi Zsigmondig nyúlik vissza, záró évszáma 1684. Megtalálható a leletben II. Ulászló aranyveretű guldinere, Bethlen Gábor, III. Ferdinánd és II. Rákóczi György 10szeres aranyforintjai, János Kázmér lengyel király thorni 4 dukátusa, valamint az igazi csemegének számító lengyel (IV. Ulászló), svéd (X. Károly Gusztáv), és eddig csak a debreceni Déri Múzeum numizmatikai gyűjteményéből ismert II. Ferdinánd 1622-es dukátja. 

A lelet vegyes képet mutat: a 134 magyar veret mellett 8 erdélyi, 7 lengyel aranyat, valamint a Német-római Császárság tartományainak, városainak, püspökségeinek pénzeit is megtaláljuk, de vannak velencei, west-frieslandi (Hollandia), svájci dukátok, sőt igazi unikumként a Rosenberg-család magánpénze is leletbe került. A lelet értékét nemcsak az érmek nagy száma és a ritkaságok növelik, hanem az is, hogy az utóbbi évtizedekben nem került elő ilyen gazdag aranylelet, valamint az is, hogy leletegyüttesben a mai Magyarország területén 10szeres aranyforintok hosszú évtizedekre visszamenőleg még nem bukkantak fel. 

A megtalálók nagy érdeme, hogy nem próbálták meg értékesíteni a leletet, hanem megkeresték a múzeumot. Ezért az erkölcsi elismerésen túl jelentős jutalomban is részesülnek. A tájékoztató-bemutatón elhangzott: a másfél kilogramm súlyú, lényegében színarany minőségű kincslelet teljes egészében a múzeumba kerül, a nagyközönség előtti bemutatására azonban csak a múzeum rekonstrukciója után kerülhet sor, amikor páncélteremben helyezik el őket a többi különleges ritkasággal együtt.

Kivárta, míg a gyerek felnő, akkor vallotta be, hogy feldarabolta a feleségét

A nyíregyházi K. F. 1995-ben megfojtotta a feleségét, a holttestet feldarabolta, majd a Tiszavasvári úti vasúti deltában kövek alá rejtette. Mindezt maga a férj mondta el, amikor hét év után feladta magát a rendőrségen és bevallotta a gyilkosságot. A holttest darabjai azonban a mai napig nem kerültek elő, pedig a rendőrség a honvédség és mentőalakulatok bevetésével több héten át kereste, több száz köbméter földet megmozgatva. 

- A rejtélyes esetet előbb eltűnési ügyként kezelte a rendőrség, bár az első perctől felvetődött annak a gyanúja, hogy az eltűnéskor 47 éves K. F.-né bűncselekmény áldozata lett - idézte fel a hét évvel ezelőtt történteket dr. Márton Árpád alezredes, a megyei rendőr-főkapitányság nyomozóosztályának vezetője. 

- Az eltűnést követően két nap múlva jelentette be a férj, miszerint 1995. május 28-án vasárnap délután a felesége azzal ment el otthonról, hogy munkahelyére megy. Már önmagában az gyanús volt számunkra, hogy a férj két nappal később jelentette be az eltűnést, meg az is, hogy valaki vasárnap délután megy a munkahelyére. Aztán egy szemtanút sem találtunk, aki látta volna a nőt kijönni a házból, de a munkahelyén sem jelent meg. Nem utolsósorban az eltűnés napján a gyerekük sem volt otthon, iskolai kiránduláson vett részt. Tovább erősítette a gyanúnkat, hogy az eltűnés körülményeinek vonatkozásában ellentmondásos vallomások születtek, no meg az, hogy hétfőn a férj tisztítógépet kölcsönzött, amire korábban nem volt példa. Mindezekből a gyanús körülményekből arra következtettünk, hogy a férjnek köze lehet az asszony eltűnéséhez. 

- A lakásban helyszíni szemlét tartottunk, mindent átvizsgáltunk, de a férfi alaposan kitakarított, padlótól a plafonig mindent vegyszerrel átitatott. Az eltűnésen dolgozó nyomozók nem észleltek semmilyen változást, ami arra utalt volna, hogy bűncselekmény történt, a férj meg kitartott amellett, hogy a felesége vasárnap elment otthonról, azóta nem látta. 

- A férfi poligráfos vizsgálata alapján kialakult bennünk az a kép, hogy a férfi és felesége között szóváltás történt. A férfi elvesztette a fejét, megfojtotta a feleségét, majd a tetemet feldarabolta a fürdőkádban. A vizsgálat arra is utalt, hogy a holttestdarabokat a Tiszavasvári úti felüljáró alatti vasúti deltában rejtette el. Már akkor azon területen nagy erőkkel kerestük a maradványokat, de nem találtunk semmit. A munkánkat nehezítette, hogy a férfi továbbra sem volt hajlandó együttműködni velünk. A vizsgálat eredményei ellenére továbbra is tagadta a bűncselekmény elkövetését. A holttest nem került elő, így az eljárást megszüntettük, ám gyakorlatilag továbbra is figyelemmel kísértük a család életét. Azt tapasztaltuk, hogy a férfi önkéntes száműzetésbe húzódott, minden kapcsolatát megszakította, csupán a fián keresztül érintkezett a külvilággal. 

- Pár hónappal ezelőtt K. F. önként felkeresett bennünket és elmondta, hogy 1995-ben valóban ő ölte meg a feleségét. Az asszony éppen fürdött, amikor összeszólalkoztak, indulatba jött és a fürdőkád vizébe fojtotta a feleségét. Akkor döbbent rá, hogy milyen következményei lehetnek a tettének. A felesége meghalt, ő börtönbe kerül és az akkor még kiskorú fiuk felügyelet nélkül marad. Ezért úgy döntött, a bűncselekményt megpróbálja leplezni azzal, hogy a felesége eltűnt. Az asszonyt a kádban feldarabolta, zsákba rakta és kerékpárral kivitte a vasúti deltába. Gyakorlatilag szinte minden úgy történt, ahogy a poligráfos vizsgálatból kikövetkeztettük. 

- A holttestdarabokat kövek alá rejtette, az asszony iratait az utcán kukába dobta. A bűncselekményt követő napon a lakást kitisztította. Ezt követően eltökélt szándéka volt, hogy csak a gyerek felnevelésével foglalkozik. Magatartásában az hozta a változást, hogy a gyerek nagykorú lett, ekkor úgy döntött, hogy a súlyos lelki teherrel nem tud tovább élni, feltárta az igazságot a hatóság előtt. 

- A múlt évben és az idén is nagy erőkkel folytattuk a kutatást, most már a férfi útmutatása alapján, ám ezúttal sem jártunk sikerrel. Ennek több oka is lehet. Az eltelt hét év alatt több száz köbméternyi földet, törmeléket, szemetet hordtak arra a területre. Munkagépekkel 3-4 méter mélyen, 40-50 méter hosszon felforgattuk a földet. A keresésben speciálisan kiképzett halottkereső kutyák is részt vettek, többek között a már jól ismert miskolci mentők kutyája, Mancs is. Az is lehetséges, hogy a férfi nem jól emlékezett, hogy hol rejtette el a tetemet, de felvetődött az is, hogy állatok széthordták. Eddig több mint egymillió forintot költöttünk a kutatásra. 

- Egyelőre a kutatást befejeztük. Mivel a gyanúsított férfi egészségi állapotában mostanra jelentős romlás állt be, a büntetőeljárást felfüggesztettük.