Földrengés

2023.02.06. 13:35

Mi az esély, hogy megmozdul a föld alattunk?

Forrás: illusztráció / pixabay

A Kárpát-medencében katasztrofális méretű földrengések nagyon ritkán, vagy egyáltalán nem fordulnak elő. Magyarország területén évente átlagosan 100-120 kisebb (mint 2.5 magnitúdójú) földrengést regisztrálunk érzékeny szeizmológiai hálózat segítségével. Ezek nagy része a lakosság számára nem érezhető. A rengések megfigyelt gyakorisága alapján az ország területén évente négy-öt olyan földrengés keletkezik, mely az epicentrum környékén már jól érezhető, de károkat még nem okoz. Jelentősebb károkat okozó rengés csak 15-20 évenként, míg erős, nagyon nagy károkat okozó, 5.5-6.0 magnitúdójú földrengés 40-50 éves intervallumban pattan ki. Az epicentrum környékén komoly károkat okozó földrengések azonban a történelem során többször előfordultak. A legismertebb földrengés forrásterületek: Komárom (1763, 1783, 1806, 1851), Mór (1810), Jászberény (1868), Kecskemét (1908,1911), Eger (1925), Dunaharaszti (1956) és Berhida (1985) – olvasható a foldrenges.hu oldalon.  
Mint írják, 1985. augusztus 15-én Berhidán 4,9-es rengést észleltek. E terület szeizmikus aktivitása régóta ismert, már 1100-ból ismerünk egy bizonytalan feljegyzést, 1799-től pedig rendszeres feljegyzések vannak kisebb-nagyobb érezhető földrengésekről. A térség egyike hazánk leginkább földrengéses területeinek, az 1985-ös földrengést megelőzően 159 földrengésről tudunk, melyek nagy része Várpalota környékén keletkezett.
1956. január 12-én Dunaharasztit 5.6-os rengés rázta meg. A Dunaharaszti környékén kipattant földrengés az egyik legnagyobb károkat okozó rengés volt a XX. században. 31 szeizmikus esemény előzte meg, melyeket elsősorban Budán és Monor-Gomba környezetében észleltek.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában