Az összetartozás alapja az emlékezés (fotók)

A magyar hősök emlékünnepét május utolsó vasárnapján tartják azokra a magyar katonákra és civilekre emlékezve, akik az életüket áldozták Magyarországért. Az emlékünnepet az 1924. évi tizennegyedik törvénycikk rögzítette, mely kimondta, hogy „minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját (...) a magyar nemzet mindenkor a hősi halottak emlékének szenteli”. Ezt bővítették ki 2001-ben a következők szerint: „akik a vérüket ontották, életüket kockáztatták vagy áldozták Magyarországért.”

A hősök napján (2023. május 28.) Nyíregyházán is tartottak megemlékezést. Mint azt Bajnay Kornél önkormányzati képviselő elmondta, a Hősök temetőjében elhelyezett 2800 sírhelyben 14 nemzet katonája nyugszik.

– Hazavárták őket, és ők is hazavágytak – emelte ki. Az önkormányzati képviselő hozzátette, a fennmaradás záloga az emlékezet, éppen ezért fontos, hogy minden esztendőben megemlékezzünk a háborúkban elhunyt magyar honvédekről.

– Példát mutattak hazaszeretetből és kötelezettségtudatból – folytatta a vasárnapi megemlékezést Vantal Zsolt, a Magyar Honvédség 2. vitéz Vattay Antal Területvédelmi Ezred parancsnoka. Kiemelte, az elődök munkájának köszönhető az, hogy alapvető dolognak tartjuk a békét annak ellenére is, hogy a keleti szomszédunk területén háború zajlik. Vantal Zsolt kiemelte, ilyenkor azokra is emlékezünk, akik nem a harcmezőn, hanem hadifogságban, vagy civilként veszítették életüket. A parancsnok emlékező beszédében hangsúlyozta, az elődök helytállásából meríthetünk a mindennapokban is.
– Fontos, hogy a mai fiatalok is megértsék, a béke az nem egy magától értetődő dolog, hanem azért is tenni kell. A közös emlékezés erősíti az összetartozást – emelte ki Vantal Zsolt..

A beszédek után Kocsis Dániel atya tartott szolgálatot, majd elhelyezték az emlékezés koszorúit a temető emlékműjénél. A vasárnap délelőtti megemlékezésen részt vett dr. Szabó Tünde és dr. Vinnai Győző országgyűlési képviselő is. 

KM